A magyar GDP valamivel több mint harmadát termelik meg Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott Budapesti statisztikai évkönyvéből. A gazdasági vízfej kialakulásában az igazán nagy növekedés 2000 és 2010 között volt, akár azt nézzük, hogy az ország gazdasági teljesítményének mekkora része a fővárosé, akár azt, hogy az egy főre jutó GDP mekkora az országos átlaghoz képest. 2010 és 2015 között visszaesést mértek az arányokban, utána volt némi javulás, de a 2010-es szintet egyelőre nem sikerült elérni (itt 2018-as a legfrissebb szám, amit a KSH kiadott). Ha pedig az EU-átlaghoz – pontosabban a mostani 27 tagállam átlagához – viszonyítunk, akkor azt látjuk, hogy a 2000 és 2010 közötti nagy fejlődés után közel egy évtized stagnálás következett.

Míg azonban 2000-ről 2010-re 26 ezer fővel csökkent a főváros népessége, 2015-re visszaköltöztek annyian, hogy visszatért a lakosságszám a 2000-es szintre (sőt, egész precízen 198 fővel a fölé). Azóta közel 9 ezer fős volt a csökkenés, így 2019. december 31-én 1 750 216 fő volt Budapest lakossága. A természetes fogyás évek óta stabil, csakhogy az országon belül megfordult a vándorlás iránya: amíg 2010-ben közel 15 ezerrel többen költöztek Budapestre, mint ahányan vidékre mentek, 2019-ben már 5700-zal többen hagyták el a fővárost, mint amennyien oda jöttek az ország más részéről. A külföldiek körében viszont egyre népszerűbb lett Budapest: a 2010-es 84 ezerről 91 ezerre nőtt az ott élő külföldiek száma.

Az 1,75 millió budapestire összesen 924 664 lakás jutott 2020. január 1-jén, 33 ezerrel több, mint tíz évvel korábban. A legtöbb lakás kétszobás, a kivétel Óbuda és Kispest, ahol a 3 szobás lakások vannak többségben, illetve a XVI. és XVII. kerület, ahol a négy- vagy többszobás ingatlanokból, nyilván családi házakból van a legtöbb.

A lakások 17,4 százalékában élnek bérlők, ami több mint a duplája az országos 8,1-es átlagnak. A városban 41 530 önkormányzati lakás volt ekkor – ebből több, mint 40 ezer a kerületek fenntartásában –, a legtöbb ezek közül Angyalföldön, Józsefvárosban és Óbudán, a legkevesebb, mindössze 45 Soroksáron.

Budapesten 2010-ben 6186 lakás épült, 2019-ben pedig 5838. Az óriási visszaesés 2012–2013-ra jött el, az országban annyira kevés lakást, mint akkor, utoljára az első világháború idején építettek. A fővárosban azonban egy kicsit korábban indult meg a kilábalás, ott még 2012, míg országosan 2013 volt a mélypont. Az évtized elején az új lakások 29, a végén már csak 27 százaléka volt budapesti.

Abban nincs nagy meglepetés, hogy a budapestiek több mint fele gázzal fűt, távfűtést szinte pontosan a város lakásainak egyhatoda használ. 6 százalék fölötti még mindig azoknak a lakásoknak az aránya, amelyet szénnel, fával fűtenek fel, vagy bármi mással, ami épp akad.

Új lakásokból 2019-ben Angyalföldön volt messze a legtöbb, de Ferencvárosban, Józsefvárosban és Kőbányán is kimondottan sok új lakás készült. Persze ez nem csak azt mutatja, hogy melyek a legnépszerűbb helyen a városban, nyilvánvaló, hogy a sűrűn beépített belvárosi kerületekben nem épülhet annyira sok új ingatlan.

Az 1,75 millió budapesti közül 2019-ben 1,1 millióan dolgoztak, ami 2019 végén, a válság előtti utolsó hónapokban 74 százalékos foglalkoztatási arányt jelentett, némileg magasabbat, mint az országos, 70,4 százalékos átlag. 2010-ben Budapesten 61,4, országosan 54,9 százalék volt ez az arány.

Kicsit több mint harmaduk nagy, 250 főnél is többet foglalkoztató cégnél dolgozik. A legtöbben a kereskedelemből, közigazgatási munkákból, vagy épp a logisztikából élnek, de 1982-en vannak a fővárosban, akik a mezőgazdaságban dolgoznak.

Míg országos szinten az egy főre jutó havi átlagos jövedelem 167 ezer forint volt, ez az összeg Budapesten 220 ezer forint. A munkaviszonyból származó egy főre jutó jövedelem közel 37 ezer forinttal magasabb a fővárosban, mint országos átlagban, a munkanélküli-segélyekből és szociális ellátásokból kell kevesebbet kifizetni Budapesten. Azonban az olló egy kicsit zárult: az egy főre jutó nettó havi jövedelem 2010 és 2019 között Budapesten 66 százalékkal nőtt, míg a falvakban 73, a kisvárosokban 72 százalékkal, a megyeszékhelyeken viszont csak 61 százalékkal.

Ami pedig a munkát illeti: a mostani adatsorban az egy adózóra jutó, szja-alapot jelentő jövedelemmel is számolnak (vagyis ide a gyerekek és a nyugdíjasok nem számítanak be), ez alapján épp csak 300 ezer forint alatt maradt az átlag. A kerületi bontásban nincs nagy meglepetés: a budaiak és a pesti belvárosiak keresnek a legjobban, a soroksáriak és a józsefvárosiak a legrosszabbul.

Ennek a pénznek a legnagyobb részét ételre-italra költik el. A lakással kapcsolatos kiadásokra havi átlagban 28 ezer forint megy el – a rezsi is ide tartozik –, míg a közlekedésre egy BKK-havibérlet kicsit több mint másfélszeresét költik el fejenként.