Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek? – tette fel a kérdést a jegybankelnök legújabb írásában, amelyben vitába szállt a pénzügyminiszter néhány korábbi kijelentésével.
Matolcsy György szerint Varga Mihály a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak”.
„Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez” – írta Matolcsy (akinek ugyanezen a gyűlésen tartott előadásáról ITT írtunk). Optimizmusát a gyors gazdasági bővülésre és az ezt megelőzően szavai szerint az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelésére (2010–2012 között) alapította.
Magyarország ennek köszönhetően dinamikusan közeledett (2013–2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt – írta a Növekedés.hu oldalán. A felzárkózás folytatható, mert „rátaláltunk a receptre, és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat.”
Matolcsy szerint Varga azt is mondta, hogy a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. „Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolajár-robbanásánál: a tényeket ismerjük. Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása?” – tette fel a kérdést.
Matolcsy úgy vélte, hogy Varga harmadik állítása ezeken is túltesz, „ez már valami más”.
Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta? – kérdezte.
Megjegyezte, hogy szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja, mert tartja magát az MNB-törvény előírásaihoz. A teljes árstabilitást őrzi, ráadásul másokkal szemben eléri inflációs célját. Nem a benzin, gázolaj, forint, részvények, lakások, az alma vagy a körte árának a változatlan szintjét próbálja megtartani, ha megpróbálná, abból nagy baj lenne – hangsúlyozta.
„Kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyamszintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében” – fogalmazott. Ironikusan felteszi a kérdést: „Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti?
Ugye, azt sem hiszi, hogy használ Magyarországnak, ha – nem először – meggondolatlanul beszél a forint árfolyamáról?”.
A jegybankelnök végezetül a Talmudból idéz, és azt javasolja, hogy Varga Mihály hallgasson az ősi bölcsességre: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük, és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.