Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az eredetileg hárommilliárd forint társaságiadó-kedvezményből tervezett stadion végül közel 14 milliárd költségvetési pénzből készült el. Úgy tudjuk, hogy a Lazio-Szeged meccs elmarad, Plácido Domingo koncertjével avatják fel a Szent Gellért Fórumot.
Egy óriási fekete párduccal néztünk farkasszemet a Szent Gellért Fórum bejáratánál. A Grosics Akadémia névadójának beceneve ihlette szobrot nem nézhettük meg közelebbről, mert a kapuk zárva voltak. Rövid ácsorgásunk idején, a kerítésen belül megállt egy fekete terepjáró, majd a kipattanó férfi bendította a locsolóberendezést. Azt már a hírekből tudtuk meg később, hogy a szerdai koncertre készülő Plácido Domingó tartott időközben főpróbát a szerdai koncert előtt.
Tavaly harangozták be, hogy ugyan júliusról augusztusra csúszik a Szent Gellért Fórum átadása, de parádés lesz. Akkor Domingo koncertje mellett arról is szó volt, hogy az évtizedes gyulai száműzetéséből hazatérő szegedi püspöki klub az olasz Lazio csapatával lép az vadonatúj pályára. Úgy tudjuk, hogy ez utóbbi terv dugába dőlt. A szegedi szurkolói portál és a delmagyar.hu úgy értesült, hogy a szegedi csapat végül a Csákvárral lép először pályára szeptember közepén. Közben a klub a „honfoglalást” már megkezdte, az utánpótlás már beköltözött az új létesítménybe, a felnőttek, akik időközben Szeged Grosics Akadémia névre váltottak és felküzdötték magukat az NB II tabellájára, még az avató napján Győrben, vasárnap pedig Szolnokon játszanak, ezt követően lépnek majd a csilivili pályára, amelyet rögös úton, a tervezettnél jóval magasabb állami támogatással húztak végül fel.
Foci romokban
Szegeden húsz éve romokban hever a foci, mind a játék, mind az infrastruktúra gyászos képet festett. (A szegedi futballklubok húsz éve tartó kálváriájáról bővebben keretes írásunkban olvashat.) Ezért abban nincs semmi különös, hogy gyakorlatilag már egy évtizede azon ügyködnek a sportág helyi lelkes támogatói, hogy mindkettőt megmentsék a teljes enyészettől. A szocialista városvezetés is tett kísérletet arra még az Orbán kormány 2010-es megalakulása előtt, hogy egy új stadiont húzzanak fel, ez a terv éppen a szegedi Fidesz miatt dőlt dugába. Egy telek miatt balhéztak az akkor még kormányzati hátszél nélküli képviselők, hogy a városvezetők egy telekcserével jogtalan előnyökhöz juttatná a SZEVIÉP-et, cserébe azért, hogy új stadiont építsenek. A város így kihátrált ebből.
2011-ben azonban megállapodtak a Szeged-Csanádi Egyházmegyével, hogy a makói csapat fúziójával egy új csapatot alakítanak Szeged 2011 néven. Az egyházmegye Gyulán alapította meg a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiát, itt tao-támogatásból több füves és műfüves pálya is épült, ezért a csapat itt edzett, és játszotta a mérkőzéseit az egyébként 14 hektáros területen. A vágyálom mindig az volt, hogy visszaköltözhessenek Szegedre, ahogy honlapjukon írták, most megkezdhették a honfoglalást.
Jó szándék
Szegeden mostanáig, két lepukkant stadion volt: az egyik a belváros szélén, egy forgalmi csomópontnál, a másik pedig a város másik felén, a Tisza partján. 2010 előtt a város az előbbi helyszínen tervezte a stadionépítést, majd az egyházmegye belépésével a másik sportlétesítmény helyszínére esett a választás. Az elképzelés az volt, hogy a 3000 szurkolói férőhelyre tervezett stadiont hárommilliárd forint tao-támogatásból húzzák fel, az önkormányzat kedvezményes bérleti díj fejében adja használatba, majd 50 év múlva a tulajdon átszáll a városra. 2013 decemberében ezt megszavazta a szegedi közgyűlés, majd kiírták a pályázatot is, ám az végül eredménytelenül zárult. A fennakadást az okozta Kiss-Rigó László, a Szeged-csanád Egyházmegye püspöke szerint, hogy a beruházás akadályozná az Etelka-sori pályán más sportágak zavartalan működését.
Ezért más helyszínt választottak, egy harmadikat. Ezt maga Orbán Viktor jelentette be egy kormánypárti helyi portálnak adott interjújában 2014 februárjában, amikor Szegeden, az ELI lézerközpont alapkövének elhelyezésén vett részt. Kiderült, hogy a valamikori Napfény kemping helyén épülhet a stadion. A kemping 7 hektáros területe ekkor már az egyházmegye kezelésében volt, mivel azt a Csongrád megyei önkormányzat átruházta a katolikus szervezetre, az után, hogy éveken át képtelenek voltak értékesíteni.
Ekkor azonban Orbán Viktor még arról beszélt a szegedma.hu munkatársának, hogy a komplexum tao-támogatásból fog megépülni, és végig egy stadion megépítéséről beszélt, még 2014 végén is nagyjából ez volt a terv. Akkor a hvg.hu Kiss-Rigó László püspököt is felkereste, és mivel az egyházmegye honlapján a Market-tulajdonos Garancsi István mint az egyházmegye gazdasági tanácsának tagja szerepelt, arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a kivitelezéssel a miniszterelnökhöz közeli vállalkozót bízzák-e meg. A püspök válaszából az derült ki, hogy Garancsit még szegedi püspöki kinevezése előtt ismerte meg, jó barátságban vannak, és nem zárta ki azt sem, hogy ő lesz a kivitelező. Így is lett, csak nem tao-támogatásból, és nem 3 milliárd forintból, hanem ennek közel az ötszöröséből építette a miniszterelnök baráti püspökének a miniszterelnök barátja a stadiont. Nem 3000 fős lelátóval, hanem 8000 főssel, kápolnával, szállásokkal és sok mással egyetemben. Végül 2016 novemberében a Magyar Közlönyben jelent meg a grandiózus terv.
Ifjúsági Centrum
Ekkor már egy ifjúsági komplexum terveit vázolták fel, és azt, hogy mindez közel tízmilliárd forint nemzeti támogatásból fog megvalósulni, magyarul, a költségvetés terhére. A Közbeszerzési Értesítőben 2017 szeptemberében jelent meg, hogy valóban Garancsi cége a kivitelező. A projekt aztán menet közben is drágult, legutóbb még augusztus elején tettek rá egy lapáttal, ekkor 3 milliárddal toldották meg az építkezést. Így aztán nem csoda, ha egy csoda lesz az egykori kemping helyén, bár a sajtóbejárásra csak a baráti médiát hívták meg, még kérés ellenére sem sétálhatott végig benne az az újságíró, aki az elmúlt években kritikus hangon írt a püspök beruházásáról. Így akit érdekel, hogy mitől került ilyen horribilis összegbe a létesítmény, itt elolvashatja, hogy a stadion és a kápolna mellett teniszpályák, multifunkcionális sportcsarnok is található a héthektáros területen, a töltés mellett, fák nélkül.
Egy kisebb ártéri erdő volt az egykori kemping területén, de mivel nem juthattunk be, azt sem láthattuk, hogy vajon mennyi fát kellett kivágni a területen. Egy forrásunk szerint egy gyalogút megépítése miatt például egy egész fasort kellett kivágni, mert a földhivatali térképen nem ott jelölték a fákat, ahol azok valójában álltak, így a tervező pont azok vonalában tervezte az utat.
Pénznyelő jövő
A kívülről is grandiózus építményt működtetni is egy vagyonba kerülhet majd. Hat évvel ezelőtt a püspök úgy nyilatkozott a Magyar Narancsnak, hogy adományokból és tao-támogatásokból fogják majd működtetni a stadiont - igaz, ekkor még egy jóval kisebb létesítményről volt szó. Azóta nincs információ arról, mennyibe fog ez kerülni és ki fogja ezt finanszírozni.
A Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia, ahogy már említettük, jelentette Facebook-oldalán, hogy megkezdődött a honfoglalás, de mivel a Szeged 2011 Kft, amely a klubot működtette, már két év óta veszteséges, ők aligha adnak erre pénzt. A Szeged-Csanádi Egyházmegye persze nem egy szegény egyház, tavaly májusban a hvg.hu írt arról, hogy a püspök grandiózus terveit 20 milliárd forinttal támogathatja a kormány a következő tíz évben. Ebből rövidesen épülhet a soknyelvű „kis CEU”-nak is becézett különleges iskola és gimnázium, felújíthatják Szeged belvárosának szívében a Tóth Péter-palotát, ahova az egyetemtől átvett zenei szakgimnázium kerül, és lebonthatják a szintén egyetemhez tartozó Apáthy István Kollégiumot is. Arról nem is beszélve, hogy az egyházmegye területén működő oktatási intézmények egy jelentős részét már bekebelezték. Szóval visz a püspök mindent, és úgy tűnik, hogy a hátszél is megvan hozzá. Csak a focit kellene már feltuningolni. Szeged ősi és harcos szurkolói bázisa azt kérte a Grosics Akadémiától, hogy a kezdőmeccsre engedjék be őket, hogy legalább a lelátó töredékét megtölthessék.
| Távol az élvonaltól |
A szegedi foci történelme annyi összeolvadással, klubmegszűnéssel és újjáalakulással volt tele mindig is, hogy a város határain kívül valószínűleg nem sokan tudják követni, hogy az éppen Szeged néven játszó csapatok közül melyik klub pontosan melyiknek a jogutódja az elmúlt százhúsz évből. Ahhoz, hogy a mostani szegedi helyzetet értsük, elég 1999/2000-ig visszamennünk. Azon a télen a bajnokság felénél csődbe ment és megszűnt az épp első osztályú Szeged LC, a SZEAC-ot pedig egy évvel korábban az NB II-től léptették vissza szintén a szezon felénél, így aztán 1935 óta először nem volt szegedi csapat az első három osztályban. A teljes összeomlás után tiszta lappal lehetett újrakezdeni mindent. 2000 nyarán a Szőregi Rákóczi amatőrjei megnyerték a negyedosztályt, de a feljutás helyett átadták a harmadosztályú indulás jogát a Tisza Volán Focisuli idősebb játékosaiból ekkor megalakult, névleg felnőtt csapatnak, amely az FC Szeged nevet vette fel. Ahogy beértek a játékosok, úgy lépdelt a csapat egyre feljebb, 2004/05-re már a másodosztály középmezőnyében volt. De az újonnan érkező bosnyák tulajdonosi kör csak adóssághalmot hagyott maga után, ez a klub is becsődölt. Újra jöhetett a Tisza Volán: ezúttal már saját nevükön indítottak felnőtt csapatot – ráadásul rögtön úgy, hogy a megyei szövetség külön engedélyével, sok rivális tiltakozása ellenére nem a legalsóbb, megyei 3. osztályban, hanem a megye 1-ben kezdhettek. A szurkolók egy része megunta a folyamatos csődöket, és megalapította a saját klubját, FK 1899 Szeged néven – ez a csapat azóta is létezik, a megyei első és harmadosztály között ingázva töltötte az előző tizennégy évet. Az NB III-ig jutó Tisza Volán SC-ból nem sokkal később kiszállt a Tisza Volán, de a nevet megtartotta a klub, azzal a meglepő indoklással, hogy túl drága lett volna az átírás. Az új többségi tulajdonos SZEVIÉP viszont 2007-ben bevásárolta magát a Diósgyőrbe is, és a fél szegedi csapatot eladta Miskolcra. Aztán jött a gazdasági válság, a SZEVIÉP pedig 2009-ben erre hivatkozva elhagyta a Diósgyőrt. Ekkor jött el Kiss-Rigó László megyés püspök ideje. Az ő alapításával 2010-ben létrejött a KITE Szeged nevű klub, amelynek engedték, hogy az NB III-ban induljon, majd egy évvel később Szeged 2011-re átnevezve már a másodosztályban játszott. Egy apró szépséghibával: Gyulán. Stadion csak ott volt, ahol fogadták őket, de így akkor már elindítottak a gyulaiakkal együttműködve egy fociakadémiát, Grosics Akadémia néven.  Grosics Akadémia grosicsakademia.hu Tehát összefoglalva a helyzetet: 2011 és 2019 között a Szeged 2011 általában az NB II-ben, néha az NB III-ban játszva Gyulán focizott, a Tisza Volán SC a szegedi stadionban játszva képviselte a várost, két évet kivéve az NB III-ban, az FK 1899 Szeged pedig a megyei bajnokságban lépett pályára, szintén Szegeden. A Tisza Volánt pedig közben nagy nehezen csak átnevezték SZEOL-ra (amikor a közlekedési cég ezen a néven megszűnt, valakinek végre eszébe jutott, hogy most már illene nevet váltani). Az, hogy a Szeged 2011 – azaz új nevén már Szeged-Csanád Grosics – lesz a város csapata, akkor dőlt el, amikor megkapta a lehetőséget, hogy új stadionba költözzön, és így visszamenjen a csongrádi megyeszékhelyre. A különbség látványos: hiába lett a püspök csapata és a SZEOL is dobogós idén tavasszal az NB III Közép-csoportjában, a Szeged-Csanád Grosics az NB II-be tért vissza, a SZEOL pedig visszalépett a harmadosztálytól is, arra hivatkozva, hogy nem tudják felelősséggel vállalni a csapat versenyeztetését. Sz. I. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
