Gazdaság hvg.hu 2019. május. 05. 07:00

És akkor tizenöt év sem volt elég, hogy betiltsák a mákos gubát

Elárulta a kormány, milyen gazdaságpolitikát tervez a következő négy évre; az EU-csatlakozásunk tizenötödik évfordulóját ünnepeltük; még mindig nem sikerült megállapodni a Norvég Alap támogatásairól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Tizenöt éve léptünk be az EU-ba. Megnéztük, mi mindent köszönhetünk az uniónak, és mennyire tudtunk élni a csatlakozás adta lehetőségekkel. Az egy főre jutó GDP a csatlakozás után nagyon nőtt, de már régóta nem tudtunk közelíteni az EU-átlaghoz, igaz, a szegénységtől fenyegetettek aránya jelentősen csökkent. Egy magyar munkaóra még mindig nagyjából az EU-átlag harmadába kerül, és a termelékenység is alig nőtt. Az euróbevezetésre 2011 óta nincs céldátum.

Átnéztük azt is, hogy a régiónk mire jutott az EU-tagság megszerzése óta. A szlovákok már bevezették az eurót, ezt egyértelmű sikertörténetként élik meg, de az sem elhanyagolható, hány tőkeerős, munkahelyek ezreit ide vonzó céget sikerült a csatlakozás óta a régiónkba csábítani.

Politikailag sokkal bonyolultabb a helyzet, mint gazdaságilag: röviden úgy tudtuk ezt összefoglalni, hogy kilépni nem fogunk az EU-ból, de megnehezítjük az életét.

Viszont nem tiltották be a mákos gubát vagy a lángost, a disznóvágást vagy a magyar akácot – ahogy az kiderül az összeállításunkból, amelyben az elmúlt 15 év legszürreálisabb álhíreit és tévhiteit szedtük össze.

Elkészült az ország konvergenciaprogramja, vagyis leadta a kormány a 2019-2023 közötti gazdaságpolitikai terveit az EU-nak. A javaslatcsomag összeállítói szerint „továbbra is növekedési tartalékokkal rendelkezik a magyar gazdaság”. Ha minden úgy alakul, ahogy számolnak, akkor a friss előrejelzések szerint a GDP idén és jövőre 4 százalékkal, 2021-ben 4,1, 2022-ben 4,2, majd 2023 újra 4 százalékkal nőne.

A kormány most az adórendszer finomhangolását ígérte, ez a munkára rakódó közterhek és az adónemek számának csökkentését is jelentheti, a világrekorder áfa csökkentése azonban nem került szóba. Folytatódhat a pénztárgépek és az online számlázás rendszerének bővítése is, és mindenkit arra biztatnának, hogy készpénz helyett állampapírban tartsa a megtakarításait.

Jövő hétfőn dönt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése arról, hogy lemond-e a kutatói hálózat működtetéséről. Mostanáig gyakorlatilag semmi nem valósult meg abból a tavaly októberi kormányhatározatból, amelyben nem kevesebbel bízták meg Palkovics Lászlót, mint hogy alapjaiban formálja át a hazai kutatási és innovációs intézményhálózatot.

Átnéztük a kormányhatározat tíz pontját, így tételesen látszik, hogy nem sikertörténetről van szó. Néhány ponton egyeztetésig vagy javaslatokig eljutottak, tovább nem. Most úgy tűnik, az MTA és a minisztérium több egyeztetési kör után és a kompromisszumkészség ellenére sem került közelebb a megoldáshoz. Az is kérdéses így, hogy a konszenzusos javaslatok meggyőzik-e az Akadémia közgyűlésének tagjait.

A hét képe: miután kihirdették, hogyan újítják fel a Lánchidat, valakinek eszébe jutott, hogy megkérdezzék a szakértőket, így aztán kiderült, hogy a láncok miatt nem lehet kiszélesíteni.

Kampányt indított a változó kamatozású jelzáloghitelek fix kamatozásúra váltásáért a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség. A bankok 129 ezer szerződés alapján küldenek ki tájékoztató levelet, először a leginkább veszélyeztetett 15 300 ügyfélnek.

Az UniCredit Bank a héten publikált egy kutatást arról, hogy mit szeretnének a hitelfelvevők: a legfontosabb követelmény valóban a kiszámítható és tervezhető törlesztés lett. A következő 1-2 évben hitelt felvenni tervező válaszadók négyötöde még akkor is a fix törlesztős hitelt választaná, ha emiatt az induláskor magasabb lenne a THM, illetve a törlesztőrészlet nagysága. Ez mind a személyi kölcsön, mind a jelzáloghitel felvételénél igaz.

Magyarország az egyetlen a 15 kedvezményezett ország közül, amelyik nem állapodott meg a következő Norvég Alapról. A jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró, azaz 69,1 milliárd forint fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra.

Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség – fogalmaztak a norvégok diplomatikusan. A magyar kormány a korábbi nyilatkozatok alapján az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis vétójogot az alapkezelő kiválasztásánál. Ezt pedig az alap tiltja.

A világ országai összesen 1822 milliárd dollárt költöttek a fegyverkezésre 2018-ban, azaz a Föld minden egyes lakosára 70 ezer forintnyi katonai kiadás jutott. A legnagyobbat tavaly Közép-Európa honvédelmi költései nőttek, nagyrészt az Oroszország miatt érzett fenyegetettség okán.

Magyarország katonai kiadásai közel 7 százalékkal nőttek, de régiós összehasonlításban így sem voltak jelentősek, a visegrádi országok közül számszerűen csak Szlovákia költött kevesebbet. Pedig idén rekordot dönt Magyarország katonai költségvetése, 513 milliárd forintot terveztek be ilyen célokra.

Nyugaton egyre többen gazdagodnak meg abból, hogy nyugdíjasoknak és a nyugdíjhoz közeledőknek kínálnak szolgáltatásokat. Az EU összes fogyasztásának 40 százalékát teszik ki az 50 év fölöttiek, és négy olyan terület van, ahol az átlagnál többet költenek. Az egészségügy az első, ott a kiadások több mint fele az 50 évnél idősebbektől jön, de ételekre, lakberendezési tárgyakra és a rekreációs, illetve kulturális szolgáltatásokra is sokat költenek.

Magyarországon más a helyzet: az egészségügy mellett gyakorlatilag a turizmus az egyetlen szektor, ahol komolyan számolnak velük. Egy nyugati idős ember szívesen költ bútorokra vagy a lakása felújítására, nálunk erre nem jut pénz. Az pedig egyelőre távoli álomnak tűnik, hogy egy magyar nyugdíjasnak annyi kütyüje legyen akár az egészsége megőrzésére is, mint egy nyugatinak. Viszont a kormány próbálja visszacsábítani őket dolgozni, egyelőre sikertelenül.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
EURO 2020 - kövesse a foci-Eb összes hírét a hvg.hu-n!
Sport Sztojcsev Iván 2021. június. 15. 16:05

Kezdő tizenegy: Szijjártó szerint elődöntőbe jut a magyar csapat, Rossi negyeddöntőt vár, Hrutka egyetlen rúgott gólt tippelt

Tippelhet bárki bármit az Európa-bajnokságról, semmi nem olyan fontos, mint a magyar csapat eredményei. De kinek lesz igaza a hvg.hu tippversenyében, a Kezdő tizenegyben? A miniszternek, aki szerint az elődöntőig menetelünk? A szövetségi kapitánynak, aki negyeddöntőt vár? Vagy azoknak, akik három meccsre három vereséget várnak? Mutatjuk a játékosaink tippjeit a magyarok teljesítményére.