2500 ember állt fel a központi közigazgatásból és a kormányhivatalokból márciusban – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A távozás mértéke sok helyen meglepte a vezetést, illetve a maradókat is. Van, ahol szinte teljes osztályok "szűntek meg", tudunk olyan vidéki kormányhivatalról, ahol az elmondások szerint szinte a teljes útügyi osztály, illetve a földhivatali részleg fölállt.

Lapunkat megkereste egy névtelenséget kérő, vidéki hivatalban dolgozó nő, aki arra panaszkodott, náluk a várt 10 százalék helyett az emberek 35 százaléka mondott fel, amelynek következtében a helyi kormányablakban is gondok voltak.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné azt mondja, van, ahol a katasztrófavédelem – konkrétan a vízügy – több mint kétharmada távozott,

szinte mindegyik szakterület kiürült, a katasztrófavédelem, a gyámügy, de gondok lehetnek a kormányablakokban is.

A szakszervezet feldúlt hangvételű leveleket is kap, az egyiket idézte is Borosné: „óránként mondanak fel a kollégák, a gyámhivatalban egy szociális ügyintéző maradt, elmennek a kormányablakosok is, lavina söpört végig, mindenkit elüldöztek.”

Boros Péterné

MTI / Máthé Zoltán

Egy másik olvasónk azt vetette föl, nem tudja, mennyi pénz van a végkielégítésekre. Ez azért lényeges, merthogy emiatt távoztak önként az állami alkalmazottak, különösen a nyugdíj előtt állók jártak jól, akik igen sok pénzt kaptak. És kérdés, hogy ha a kormányhivatalok a személyi keretből kifizetik az összeget, akkor marad-e pénz új embert fölvenni. Mert ha nem, akkor

összeomolhat az államigazgatás.

Mástól is hallottunk ilyen félelmet.

Borosnének nem volt pontos információja arról, hányan álltak fel a közigazgatásból, azonban azt mondja, a kormányzat a januári állapothoz képest országosan 2600 fővel akarta csökkenteni a dolgozói létszámot, megyénként eltérő arányban. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nincs „létszámtükör”, vagyis nem vetették össze az engedélyezett létszámot sem a ténylegesen betöltött álláshelyekkel, sem azzal, hány ember kellene az adott szakmához. Enélkül pedig nem lehet megmondani, melyik szakterületen hiányzik ember.

Az emberek azt tapasztalják majd, hogy nem lehet ügyet intézni

– mondja Borosné. Fennakadásnak most még nyoma sincs, a március közepén felmondottak még egy-két hétig biztosan a helyükön maradnak. A Miniszterelnökség mindenesetre pozitív:

a bürokráciacsökkentés a kormányhivatalok és a minisztériumok működését nem érintik, minden ügyintézés a megszokott rend szerint zajlik, az állampolgárokat tehát ez semmilyen módon nem érinti.

Beszéltünk egy névtelenséget kérő vezetővel, aki azt mondja, az ő számításai szerint megyénként a dolgozók 5-6 százaléka távozott, ám miután

a létszámstopot március 1-el feloldották,

a távozók harmada helyére újakat vehet fel. Másik két forrásunk is megerősítette, a tavaly elrendelt létszámstopot egy titkos kormányrendelettel oldották fel. Rákérdeztünk erre a Miniszterelnökségnél, amely azt válaszolta, a március 1-ével hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében

kötött létszámgazdálkodás van a kormányzatban, ezért nem szükséges létszámstop.

Ez tehát nem azt jelenti, hogy a minisztériumok és háttérintézményeik most már korlátlanul vehetnek fel dolgozókat, hiszen a bürokráciacsökkentés továbbra is cél és ennek megfelelően minden minisztérium, intézmény csak fix létszámú álláshelyet tölthet fel – tették hozzá.

Képünk illusztráció

MTI / Máthé Zoltán

A rendszer működésére rálátó informátorunk szerint csak januárig kell kihúzniuk: akkor ismét alapjaiban változik a munkarend – a másodfokú ügyek például átkerülnek a közigazgatási bíróságokra –, ami számukra jelentős könnyítést jelent.

A közszférából január elsejei hatállyal már sokakat elküldtek: a pontos létszámot nem tudni, a Miniszterelnökség kérdésünkre csak annyit írt,

6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és háttérintézményeiknél,

de ezek egy része lehet betöltetlen álláshely, illetve olyan is, amelyből valaki nyugdíjba megy.

Márciussal emelkedett a napi munkaidő, a kormány pedig az átlagosan 30 százalékos béremelést gondolta ki kompenzációként a maradóknak. Az azonban már korábban kiderült, ez durva átlag, van, aki semmit sem kapott, más pedig csak ennek töredékét.

Megint jön a hullámvasút?

A létszámstop feloldása miatt erős a gyanú, hogy ugyanaz ismétlődik, mint korábban: „sok kormány próbálkozott már leépítésekkel, de általában nem értek célt. A létszám hirtelen lecsökkent, de aztán visszaemelkedett” – mondta Herczog László, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere.

A leépítések azért nem szoktak sikeresek lenni, mert a feladatok nem változnak, és előbb-utóbb kiderül, hogy azt valakinek mégis el kell látnia.

Most is azt várja, az emberek idővel az emberek visszaszivárognak, ugyanúgy, ahogy korábban is. A kormányok mégis kampányszerűen nekifutnak a leépítésnek.

A számok viszont azt mutatják, most jóval többen dolgoznak a közigazgatásban, mint 11 évvel ezelőtt: míg 2008-ban 286 ezer, addig 2018-ban 424 ezer embert foglalkoztatott az állam. Herczog arra figyelmeztet, az összehasonlítással vigyázni kell, a statisztika összetétele változhat, ráadásul ez nem a színtiszta bürokrácia, ide tartozik a katonaság, rendőrség is. Az Orbán-kormány centralizál is, ami emberigényes.

MTI / Balázs Attila

Ez nem elég

A Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pár hónapja javasolta 100 ezer ember elküldését a közszférából, azzal érveltek, velük lehetne pótolni a versenyszférában lévő, durván 200 ezres munkaerőhiány egy részét. Ők a közigazgatás mellett a közalkalmazottakban (tanárok, egészségügyi dolgozók), illetve a közmunkásokban gondolkodnak, vagyis egy több mint 700 ezres tömegben. Az elbocsátás mértékét Gulyás Gergely miniszter még ebben a széles körben sem tartotta reálisnak.

Herczog szerint megalapozatlan kijelentés, hogy az állami szférában dolgozókkal lehet a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, „ez olyan, mintha az elbocsátott belgyógyásznak azt mondanák, helyezkedjen el szemészként, abból hiány van”. Bár a jogászoknak könnyebb dolga van, ha valaki az államigazgatási jogban járatos, nem garantált, hogy a versenyszférában is kell a munkája. „A vállalatoknál nem kell rendeletet alkotni.” Az ügyintézőkre is igaz ez: az adott területükön speciális tudással rendelkeznek, de nem biztos, hogy ez kell a versenyszférába is.

Saját magával is tud példálózni: „Egész életemben az államigazgatásban dolgoztam, rengeteg érdekegyeztetésen vettem részt. Ha 45 éves lennék, akkor sem hinném, hogy különösen bukna rám a versenyszféra. Amit csináltam – a jogalkotás –, az államigazgatás-specifikus. Miután érdekképviseletekkel is tartottam a kapcsolatot, egy vállalaton belül esetleg munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozhatnék.”

A váltás tehát semmiképpen sem automatikus, ezért egyénileg kell foglalkozni az emberekkel, a képzésre szükség van – mondja. Megkérdeztük az MGYOSZ alelnökét, Rolek Ferencet is, hogy szerinte mennyire automatikus az átjárás. Ő úgy véli, a nagy munkaerőhiány miatt az év elejével elbocsátottak többsége biztos talált állást – főleg miután zömmel gazdasági vagy jogi végzettségű embereket rúgtak ki januári hatállyal, de adminisztrációs munka is van a versenyszférában –, ám az koránt sem biztos, hogy mindenki ugyanazt tudja csinálni a versenyszférában, mint amit előtte csinált, de ezért vannak a képzések, átképzések.

Mit kaptak a kirúgottak?

Az átképzés emlegetése azért is érdekes, mert a kirúgottak számára a kormány meghirdette a Karrier Híd programot, amelyre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál lehet jelentkezni. Ott helyben önéletrajzíráshoz, állásinterjúhoz kapnak tanácsot a jelentkezők, átképzésére a budapesti, illetve a Pest megyei kormányhivatalokhoz irányítják őket. Volt olyan terv, hogy a kirúgott kormánytisztviselőkből majd ápolónők lesznek, úgyhogy megkerestük mindkét kormányhivatalt, hogy végül milyen képzések indultak, azokra hányan jelentkeztek, de napok óta nincs válasz a kérdéseinkre. A hivatalok honlapján sem találtunk erről információt.

Nem jutottunk előrébb egy másik kormányzati ötletnél sem: a Restart Up néven meghirdetett, vállalkozás indítását segítő programnál sem az államiba botlottunk bele, mikor a Google-keresés után felhívtuk az azonos ötleten alapuló, ugyanolyan nevű, ám már régebb óta futó program munkatársát. Ő nem hallott a konkurencia indulásáról. Az állami program felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de őket hiába kerestük, tovább küldtek a Miniszterelnökséghez. Onnan az erre vonatkozó kérdésünkre még nem kaptunk választ, annyit közöltek, a Karrier Híd programba 245 ember jelentkezett, de azt már nem részletezték, közülük bárki részt vesz-e átképzésen. A minisztérium mindenesetre a 245 jelentkezőből azt a következtetést vonta le, hogy

a munkaerőpiac erős felszívó hatása miatt a munkahelyváltás többnyire nem okoz gondot.

Vagy nekik van igazuk, és a könnyű elhelyezkedés miatt nem jelentkezett szinte senki, vagy pedig azért, mert nem tartják elégnek az ajánlatot. Korábban ugyanis épp erre panaszkodott egy érintett olvasónk.