A környezetvédők után most közgazdászok próbálják bebizonyítani, hogy jobban kéne figyelni a Nagy-korallzátonyra.
Látványos kísérletbe kezdtek ausztrál környezetvédők és a Deloitte elemzői: megpróbálták felbecsülni a Nagy-korallzátony értékét. A próbálkozás sokkal inkább a környezetvédelemről és a figyelemfelhívásról szól, mint a matematikáról, miután sorra érkeznek a hírek arról, hogy a világ legnagyobb korallzátonya sokkal gyorsabban pusztul, mint ahogy azt eddig hitték.
Ugyan viszonylag nehéz megmondani egy felbecsülhetetlen jelentőségű hely értékét, de a kutatók úgy számolnak, hogy 56 milliárd ausztrál dollár, azaz 11,7 ezer milliárd forint az összeg. Összehasonlításképp: ez nagyjából a tizenkétszerese a Sydney-i Operaház értékének, a magyar költségvetésnek pedig nagyjából hét havi összes kiadásával azonos.
A közgazdászok szerint nem csak a természeti értéke miatt fontos a hely: a Nagy-korallzátony évi 29 milliárd dollár bevételt hoz az ausztrál turizmusnak, és összesen 64 ezer munkahelyet köszönheti neki a helyi gazdaság. Nagyjából hárommilliárd dollárt hoznak csak a sportolni vágyók, de 23 milliárd dollárosra becsülhető az az összeg is, amit azok az ausztrálok nyernek a korallzátony létezésén, akik a közelében sincsenek.
Azt persze a jelentés is elismerte: a hely a természeti értékei alapján még ennél is sokkal fontosabb, nem csupán Ausztrália, hanem az egész világ érdeke, hogy fennmaradjon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.