A magyar vásárlók a pesszimistábbak közé tartoznak a saját jelenüket és jövőjüket illetően: miközben az európaiak közérzete tíz év óta a legjobb, a magyarok országuk helyzetét és egyéni kilátásaikat is borúsabban ítélik meg – derül ki a Cetelem 2017-es Körképének adataiból.
A kontinens egészére vetítve tovább javult az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám a Cetelem évente megjelenő, tizenöt országra kiterjedő körképének tanúsága szerint: egy év alatt: 4,7-ről 4,9-re emelkedett. Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9), ahol jottányit sem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, szemben az 5,5-es európai átlaggal.
Annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy például a járulékcsökkentésnek és a minimálbér-emelésnek köszönhetően 2017-ben tovább erősödhet a lakossági fogyasztás, ezáltal a kiskereskedelmi szektor forgalma. A prognózisok szerint még intenzívebb lehet a munkaerő iránti kereslet, a belső fogyasztás mellett az idén a beruházások is húzóerővé válhatnak. Jövőre az iparban is komoly fellendülésre számítanak az elemzők.
A Cetelem 2016-os körképéből az is kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt adna ki valamire. Folytatódott az alternatív, közösségi megosztáson alapuló, úgynevezett peer-to-peer beszerzési módok térnyerése is: megközelítőleg minden második magyar él ezekkel a lehetőségekkel, 46 százalék használja az online piactereket és vesz – jellemzően használt – tárgyakat magánszemélyektől, 58 százalék vásárol – főként élelmiszereket – helyi termelőktől.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.