Miután a lex Simicska megbukott a parlamentben, a kormány újabb javaslattal próbálja gáncsolni a nagyvállalkozó földbérlését, lehetővé tennék a földtulajdonosoknak, hogy piaci árra emeljék a földbérlők – így akár Simicska – által fizetett díjakat – írja az Agrárszektor.hu.
Újabb javaslattal áll elő a kormány annak érdekében, hogy az állami földárveréseken nyertes új földtulajdonosok egyoldalúan felülvizsgálhassák a területekre érvényes haszonbérleti díjakat, sőt a korábban kötött teljes haszonbérleti szerződéseket is – írja az Agrárszektor.hu.
Az agrárportál idézi Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki szerint a kabinet azután döntött az újabb javaslat bedobásáról, hogy az állami földekért fizetett, sokszor irreálisan alacsony bérleti díjak növelésére irányuló, „lex Simicskaként” is emlegetett eredeti törvénymódosítási indítvány – amelyet Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök nyújtott be – a parlamentben megbukott.
A lex Simicskának is nevezett eredeti törvénymódosítási javaslat azért született, mert az árverezésre bocsátott állami földeken sok esetben olyan cégek gazdálkodnak, amelyek korábban hosszú évtizedekre kötöttek bérleti szerződéseket az állammal, és e megállapodásokban irreálisan alacsony bérleti díjak szerepelnek – írja a híroldal, emlékeztetve arra, hogy különösen olcsón használják az állami földeket Simicska Lajos nagybefektető agrárcégei, amelyek 580 forintos aranykoronánkénti éves díjat fizetnek, miközben a piaci díjak már 2000 forint körül mozognak.
Ezután Lázár csütörtöki bejelentése szerint minden új földtulajdonos számára lehetővé kívánják tenni, hogy felülvizsgálhassa a megvásárolt területekre érvényes bérleti díjakat. A kormány a tervezett új módosítással azt akarja elérni, hogy az új tulajdonosok az ilyen területeken piaci díjakat kérhessenek akkor is, ha a bérlők érvényes szerződéseiket jóval korábban – akár évtizedekkel ezelőtt – kötötték meg az állammal – írja az Agrárszektor.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.