Ha valaki úgy dönt, hogy követi a kormányzati irányvonalat, és mondjuk két részletben teljes egészében felveszi egy ATM-ből 170 ezer forintos fizetését, akkor annak az illetőnek több mint ezer forintja bánja. Ennyit vagyunk kénytelenek ugyanis tranzakciós illeték formájában az államnak “átadni”. És ebbe a bankautomata használatának díját még bele sem kalkuláltuk.

A lakosság komoly mértékben kezdett el alkalmazkodni a tranzakciós illeték bevezetésére – számlákat vontunk össze, kevesebbet utalunk, ritkábban használjuk az ATM-eket és lassú külföldi elszivárgás indult meg a vállalatok körében is. A pénzügyi viselkedésünk változása következtében elmaradt bevételt a kormány egyszeri illeték kivetésével a vállalkozói ügyfélkörben próbálta megfogni – mintha nem tudnák, hogy a kkv-k mögött is emberek vannak. (Voltak bankok, melyek az úgynevezett 208 százalékos adót négy részletben lőcsölték tovább az ügyfeleikre, a közfelháborodás miatt ettől később az UniCredit Bank visszakozott. Így viszont elbocsátásokat volt kénytelen bejelenteni.) 

A kormány idénre 300 milliárd forint költségvetési bevételt vár a tranzakciós adótól (ez az OTP-csoport 2012. évi adózás utáni eredményének két és félszerese). Ekkora összeget a bankok nem nyelhetnek le, hanem a költségeket áthárítják az ügyfélre. Emiatt a teljesen ingyenes bankszámlák szinte teljesen eltűntek, vagy olyan számlaforgalmi feltételhez kötötték, mely az átlagfizetéssel rendelkezőknek elérhetetlenek. Két-háromszorosára emelkedtek az éves bankkártyadíjak is.

Ötletbörze a köbön

Miután a kormány észlelte, hogy a tranzakciós illetékkel "véletlenül" térden lőtte a lakosságot is, próbál mankót adni a sikeres rehabilitációhoz. Csakhogy ez korántsem egyszerű: az ötletelései mintha teljes káoszt mutatnának. Orbán Viktor először azt dobta be, hogy havi két készpénzfelvételt is ingyenessé tenne, az átlagjövedelem mértékéig (kb 150 ezer forintig).

A Portfolio.hu értesülései szerint az NGM-ben pedig egy új alapszámla-konstrukción dolgoznak, amit a bankoknak a megszabott feltételekkel, kötelezően kellene nyújtaniuk. Ehhez az alapszámlához járna két ingyenes ATM-es készpénzfelvétel, 100 ezer forint pénzforgalomig ingyenes átutalás (ez alatt az értékhatár alatt a tranzakciós díjat a bankoknak kellene megfizetniük). A bankkártya éves díja nem lehetne magasabb 5000 forintnál, a havi számlavezetési díj pedig 1000 forintnál.

Az Index szerint a fideszesek az alapszámla ötletét nem támogatták, mert ez szerintük kisebb terhet ró a pénzintézetekre, mint a másik variáció. (A portfolio.hu szerint ez a variáció legfeljebb 30 milliárd forintba kerülne a pénzintézeteknek, ha mindenki áttérne, ami viszont nem valószínű, mert a bankok jelenlegi ajánlatai között is vannak hasonlóak.)

A tranzakciós illeték nemkívánatos mellékhatása, hogy megerősödhet a fekete- és szürkegazdaság, és nőhet a készpénzforgalom. A magyar háztartásoknál ráadásul rengeteg készpénz van, arányait tekintve hatszor több, mint Nyugat-Európában. A jövő évi adócsomagba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint ugyanakkor az azért bekerül, hogy a bankkártyás vásárlások illetékmentesek lesznek, amellett, hogy szó van limitált számú és összegű lakossági készpénzfelvétel illetékmentességéről is.

Az NGM ötleteit maga alá gyűrhetik a Fidesz-frakció és a kormányfő javaslatai

MTI / Földi Imre

Addig is, míg formálódnak a kormányzati intézkedéscsomagok, érdemes pár fontos tanácsot megfogadni a bankoláshoz, melyekkel biztosan csökkenteni tudjuk az általunk befizetett tranzakciós illeték összegét, és így banki költségeinket is. A tippekkel ráadásul egyszerűbbé, gyorsabbá is válhat pénzügyeink intézése, pénzügyi kultúránkat is fejlesztjük.

Öt aranyszabály a bankoláshoz

1., Felejtsük el a készpénzfelvételt, még inkább az "idegen" ATM-ek használatát!

A készpénzfelvétel a tranzakciós illeték bevezetésének és megduplázásának hatására egyre nagyobb szeletet hasít ki a banki költségeinkből. Vannak olyan legjobbnak tekintett számlacsomagok, ahol szeptember végére az összes banki költség bő harmadát tette ki a készpénzfelvétel. A számlacsomagok jelentős részénél az ingyenes ATM-használat már megszűnt, ráadásul, ha idegen, nem saját bankunk, automatáját használjuk, akkor még további több száz forintos tételt kaphatunk a nyakunkba. A készpénzfelvételek számát a lehető legminimálisabbra kell visszaszorítani, és a legminimálisabb összegűre, az idegen ATM-ektől pedig ódzkodjunk.

2., Vásároljunk bankkártyával, ahol csak tudunk!

Vannak még olyan bankok, amelyeknél az egyes számlacsomagokhoz ingyenes bankkártyás vásárlás jár (az illetéket itt lenyelik a pénzintézetek). Ma már egyre több helyen található POS-terminál, ahol kártyáinkat tudjuk használni, ráadásul idén szeptemberben POS-terminál-telepítési program is indult a hazai bankkártya-elfogadó hálózat fejlesztése érdekében, így várhatóan egyre több helyen találkozhatunk bannkártya-elfogadó kiskereskedőkkel, boltokkal. Kis tételeknél is vásároljunk bankkártyával, hiszen nekünk az nem kerül semmibe. Használjuk ki az ingyenes lehetőséget!!!

3., Nézzük meg, hogy milyen felesleges banki szolgáltatásokra nincs szükségünk!

Dombornyomott bankkártya? Sms-ek minden vásárláskor? Papíralapú bankszámlakivonat minden hónapban? Egyáltalán nem biztos, hogy minderre szükségünk van. Bizonyos szolgáltatásokat érdemes lehet megtartani, személyre szabni – például sms a nagyobb összegű vásárlásoknál, készpénzkivételnél –, ám ezen a területen is racionalizáljunk. Ötszáz forintos vásárlásokról nem feltétlenül kell sms, a dombornyomott bankkártyák régebben tényleg meglévő előnyeit ma már a nem dombornyomottak is nyújtani tudják (online vásárlásnál például). A bankolást pedig egyre többen a neten intézik már, ehhez teljesen felesleges a hó végi papíralapú kivonat. Ha kell, akár saját bankunk ingyenese mobilapplikációján keresztül is követni tudjuk pénzügyeinket.

Használjuk a plasztikot, ahol csak tudjuk

hvg.hu

4., Nézzünk szét külföldön, hátha megéri átvinni számlánkat!

Ezt az opciót értelemszerűen érdemes csak a legvégső esetben megfontolni, mivel valamilyen rendszerességű személyes jelenlét is szükséges még a bankoláshoz, illetve az ügyfelek – különösen a vállalatiak – egy része igényli is a személyes kapcsolatot. Ha pedig már külföldre kell utazni, akkor az pluszköltséggel jár. Elsősorban Ausztria és Szlovákia jöhet szóba mind a lakossági, mind a vállalati fronton. A magánnyugdíjpénztárak 2011-es állami bedarálása után sokan nyitottak ebben a két országban számlát, ám akkor a vagyon áthelyezése zajlott le, a rendszeres pénzmozgásokat továbbra is magyar bankokon keresztül intézte az emberek többsége. Ha meg lehet oldani azt, hogy forintalapú számlát nyissunk külföldön, és azt használjuk itthon, ehhez viszont évente elég mondjuk egyszer átrándulni Párkányba, akkor már érdemes lehet ezt a megoldást választani. Az ottani banki költségeket és kondíciókat is figyelembe kell ugyanakkor venni, illetve a pénzünk után járó betéti kamatot is: Magyarországon ebből a szempontból még jobb a helyzet, mint a két környező államban.

(Érdekesség: eközben egy cég belépne a magyar piacra, amely az ügyfeleinek külföldi kibocsátású bankkártyát biztosítana, hogy azzal  kerüljék meg a tranzakciós illeték megfizetését.)

5., Használjunk számlacsomag-kereső alkalmazásokat, kérdezzünk bátran a fiókban!

Érdemes azt is észben tartani, hogy nem vagyunk egyformák, vagyis ahány ember, annyi bankolási szokás. Használjuk fel a neten rendelkezésre álló kalkulátorokat, számlacsomag-választó programokat (Az én pénzem, BankRáció.hu, Bankmonitor például), melyekkel igazán személyre tudjuk szabni a számlacsomagunkat, és ki tudjuk választani a nekünk legmegfelelőbbet. Aztán ha a váltás, számla megszüntetése, illetve nyitása mellett döntünk, kérdezzünk bátran a bankfiókban. Ne jöjjünk zavarba, nem szégyen, ha nem tudunk mindent! Olvassuk el az apró betűs részeket is, hogy a legapróbb részlet se kerülje el a figyelmünket.

+1., Amiket kerülni kellene, de rákényszerülünk

A fenti tippek mellett vannak ugyanakkor olyan helyzetek, melyeket mindenképpen jobb lenne elkerülni, ám olcsóbb (ugyanakkor sokszor körülményesebb), ha mégis a "kőkorszaki" megoldásokat választjuk. Ha készpénzhez jutunk, akkor azt nem érdemes a bankba rakni, mert van olyan, amely a banki befizetésért is pénzt kér. A közüzemi számlák befizetését érdemes csekken végezni, készpénzben. Főként, ha van készpénzben érkező jövedelmünk, annak ellenére, hogy a munkaadókon nagy a nyomás, hogy készpénzben ne fizessenek. 

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!