Magyarországon súlyos krónikus strukturális válság van, melyet csak egy tudatosan kialakított gazdaságpolitikával lehet kezelni - írja Mellár Tamás publicisztikájában. Ha folytatódik az első két negyedév negatív tendenciája, akkor ez már veszélyeztetheti a jövő évi növekedést is, és a hiánycél betartásával is gondok lehetnek. Az itthoni helyzet tipikusan a stagfláció jeleit mutatja: csökken a kereslet, visszaesik a termelés, és ehhez magas infláció társul.
"Vajon a hazai illetékesek is felismerik, hogy nálunk nem konjunkturális válságról van szó, amely előbb-utóbb elmúlik, hanem egy olyan súlyos krónikus strukturális válságról, melyet csak egy tudatosan kialakított és következetesen megvalósító gazdaságpolitikával lehet kezelni?" - írja Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke a Világgazdaság Online-on megjelent publicisztikájában.
Mellár bejegyzésében kitér a tegnap kiderült rossz második negyedéves GDP-adatra, és annak hatásaira is. A közgazdász úgy véli, hogy a visszaesés nem most, hanem már korábban 2011. első negyedéve után elkezdődött. A rossz mutatón még a kecskeméti Mercedes-gyár beindulása sem tudott változtatni. A kormány erre az évre várt 0,1 százalékos növekedéséhez pedig arra lenne szükség, hogy a gazdaság a második félévben 1 százalékkal növekedjen. "Általában tekintve ez nem túlságosan nehéz feladat, de itt és most valószínűleg még ennyi sem jön ki a honi gazdaságból" - hangsúlyozta Mellár.
Idén a mezőgazdaság sem lesz segítségünkre a nagy aszály miatt, ellentétben a tavalyi esztendővel, amikor rekordtermés született. A 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv sem tud hozzájárulni a növekedéshez, mivel hiába csökkentek a bérterhek, ha a hazai vállalkozások nem versenyképesek vagy nem tudnak piacra lépni.
A lehangoló termelési mutatók mellett a júliusi 5,8 százalékos éves inflációs adat is rendkívül rossz, különösen nemzetközi összehasonlításban. Az itthoni helyzet tipikusan a stagfláció jeleit mutatja: csökken a kereslet, visszaesik a termelés, és ehhez magas infláció társul. Ez a jelenség a hetvenes-nyolcvanas évek nyugati gazdaságaiban jelent meg először, és a gazdaság komoly szerkezeti problémáira hívta fel a figyelmet. "A gazdaságpolitika jelentős átalakításával ott ezt a problémát néhány év alatt kezelni tudták" - emlékeztetett Mellár. A nagy kérdés, hogy vajon ennek itthoni szükségességét felismeri-e a kormányzat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.