Eszmélni látszik a határozott lépéseket hónapok óta halogató eurózóna és az Európai Bizottság. A hétfőn bejelentett EU-csúcs elhalasztásával ugyanis időt szeretnének nyerni egy olyan megoldáshoz, amely a globális gazdaságnak is megnyugtató válaszokat ad Görögország, az európai bankok és a válsággal fenyegetett tagállamok problémáira. A franciák és a németek által erőltetett újabb csomag azonban egyre kevésbé elfogadható a tagállamok többségének.

Európai kormányzásra, nem gazdasági kormányzásra van szükség – mondta kedden Brüsszelben Martin Schulz, az EP elnöki posztjának várományosa. Az európai szocialista frakció vezetője kijelentésével arra utalt, hogy a nagy uniós országokban is egyre kevésbé nézik jó szemmel Merkel kancellár és Sarkozy elnök tüsténkedését. A tandem mintegy előrágja a falatokat, amelyeket aztán az állam- és kormányfőknek felszolgálnak, hogy “közösen” döntsenek az európai gazdaság legégetőbb kérdéseiben.

Megint pénzt pumpálna a bankokba az unió

Egy évvel előrébb hozná az EU állandó válságalapjának működésbe lépését az EB, illetve szigorúbb tőkemegfelelési szabályokat vezetne be a bankoknál, amelyeket szükség esetén közpénzekből tőkésítenének fel - jelentette ki az EP plenáris ülésén Barroso EB-elnök. Az európai képviselőknek ismertetett ötpontos terve nagyívű célokat határozott meg. Az unió csúcstalálkozóján a tét a az EB-elnök szerint a euróválság továbbterjedésének megakadályozása, amelyhez “meg kell erősíteni az európai pénzintézeteket”. Ezt az EB elképzelése szerint elsősorban a saját tőkéjükből kell végrehajtaniuk, de akár az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből is ki kell őket segíteni. Barroso szerint javaslataik a görögök eurózónán belüli megóvásától az EB és az Európai Tanács hatáskörének növelésén át számos területet érintenek, és csak együttesen alkalmazva érhetik el a kívánt hatást. A gazdasági válság miatt nem engedheti meg magának Európa, hogy a leglassabb tagállamok diktálják a reformok tempóját - szögezte le Barroso. A jelentősebb frakciók vezetői támogatásukról biztosították a tervet, miközben néhányan igyekeztek gyorsabb cselekvése és határozottabb lépésekre sarkallni a bizottságot.

A kézivezérlésről árulkodott, hogy a hétvégi francia–német csúcs után jelentette be Herman van Rompuy, az Európai Tanács soros elnöke: egy héttel elhalasztják az őszi csúcsot. A hivatalos érvelés szerint erre azért van szükség, hogy megszülessenek a konkrét javaslatok a görög hitelválság végleges megoldásáról, a likviditási gonddal küszködő tagországokat segítő válságalap bővítéséről és a bankok feltőkésítéséről. Azóta lezárultak az elnyúló egyeztetéseket az Athénnak folyósítandó következő hitelrészletről.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) keddi döntése alapján elfogadható lenne a bankok Core Tier 1 tőke-megfelelési mutatójának kötelezően 9 százalékra emelése. A pénzintézetek ellenálló képességének legfontosabb mutatójának emelése jóval drasztikusabb az elemzők és a bankok által korábban vártnál. A tőke-megfelelési mutatóról szóló döntést azonban az uniós pénzügyminiszterek a csúcsot megelőzően tartandó tanácsülésén véglegesíthetik, miközben az Európai Bizottság ma jöhet ki az azt megalapozó javaslatával.

További izgalmakat hozhat, hogy másfél év alatt immár harmadszor készül egyre szigorodó feltétek mellett a bankok ellenálló-képességét vizsgáló európai stresszteszt. Az eddigi két teszt eredményeit ugyanis nem tekintették kellően megalapozottnak a pénzügyi világban, amely szintén hozzájárult az eurózóna hitelválság mélyüléséhez. A Morgan Stanley a Financial Times-ban idézett számításai szerint a bankoknak további 275 milliárd eurónyi tőkeinjekcióra lehet szüksége a válság átvészeléséhez.

A bankok mellett továbbra sem lehet semmi biztosat tudni a görög válság végleges megoldásának részleteiről. Pedig Merkel kancellárasszony vasárnap újból hitet tett amellett, hogy a csúcsra készülő javaslatok megnyugtató válaszokat adnak majd a görög adósságrendezésre, az eurózóna szorosabb integrációjára, illetve a hitelválság továbbterjedésének megakadályozására.

A két hete felröppent értesülésekről azonban, amelyek szerint az EB az ideiglenes európai krízisalap kétezer milliárd euróra duzzasztásáról, az európai bankok újabb megsegítéséről és a görög államadósság felének elengedéséről szólnak, továbbra sem lehet részleteket tudni.

A piacok nyomása mellett komoly tényező, hogy november 3-4-én Cannes-ban tartják éves csúcstalálkozójukat a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G20-országok. Barroso és Rompuy elnökök hétfői ígérete szerint határozott tervekkel érkezik majd oda az uniós delegáció. Ezért cserébe azonban az EU vezetői szerint a G20-aktól is konstruktív részvételt várnak a globális gazdasági kihívások megválaszolására. A makrogazdasági egyensúlytanúságok elleni fellépés, a munkahelyteremtés, a pénzügyi szabályozás reformja és egyéb rendszeresen napirenden lévő témák mellett Cannes-ban rukkol elő először az EB az Európára felvetett pénzügyi tranzakciós adó globális bevezetésével. A tranzakciós adó – amely Barroso szerint a pénzintézetek “igazságos hozzájárulása” a válság leküzdéséhez – nagy támogatottsággal bír uniós közvélemény-kutatások szerint.

Mindez azonban másodlagos ahhoz képest, hogy a Tobin-adó globális bevezetését ellenző Egyesült Államok mellett éppen – a tőzsdei és származtatott ügyletekből legtöbbet profitáló – britek igyekeznek leginkább negligálni ezt.

Hiába igyekezett ugyanis berlini randevúja után telefonon megnyugtatni Barack Obamát Sarkozy francia elnök, hogy a G20 csúcs előtt megoldást talál az unió az eurózóna válságára. Az immár egy újabb EU-s alaptörvény-módosítást sem kizáró Merkel kancellárral együtt ugyanis mindössze csak két – igaz, nagyon befolyásos – tagállamot jelentenek a huszonhetek körében.