A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-ban nyújtott hitelcsomagot Magyarországnak, és bár nem határozta meg, hogy mire lehet költeni a pénzt, az EU és az IMF a fizetési mérleg szükségleteire adta akkor a hitelt, és nem eszközvásárlásra – szögezte le Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviselője. Minden alapot nélkülöz, hogy az IMF pénzéből vásárolta volna meg a magyar kormány a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját a Szurgutnyeftyegaztól – jelentette ki ugyanakkor.
Nincs alapja összekötni az IMF-pénzt a Mol-vásárlással, mivel a kormány devizatartalékai számos forrásból származnak és nem lehet megcímkézni, melyik részüket költik el – mondta az IMF magyarországi képviselője a Dow Jones hírügynökségnek. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-ban a költségvetési hiány finanszírozására és a pénzügyi szektor rendezésére adta a hitelcsomagot, és nem eszközvásárlásra, bár az IMF nem határozta meg, mire lehet költeni a hitelcsomagot – tette hozzá.
Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, Magyarország visszavásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét. Az ügylet 1,88 milliárd euróba került, amit Fellegi Tamás fejlesztési miniszter bejelentése szerint az IMF-hitelkeretből finanszíroz a kormány. A vásárlásról szóló szerződést aláírták, az adásvételt augusztus végéig kell lebonyolítani; az oroszok körülbelül 100 milliárd forintot nyertek az ügyön.
Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak szerdán elmondta: a lehívott IMF-pénz ilyen célú felhasználása szokatlan, főleg a kormány eddigi adósságcsökkentési erőfeszítéseit nézve, még ha nem is sért szerződéseket, megállapodásokat. „A nemzetközi szervezet jellemzően nem az állam továbbterjeszkedését elősegítendő juttatja a forrásokat a bajba jutott országoknak, az ilyen célú felhasználást – még ha nem is tiltott – nem feltétlenül tarthatja jó iránynak a Valutaalap” – magyarázta az elemző.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.