A jelenlegi migrációs helyzetet a 2015-16-os hullámhoz hasonlítja a holland belügyminiszter, aki szerint a – Magyarország által körömszakadtáig ellenzett – migrációs paktum nélkül Európa nem lesz képes szembenézni a kihívással.
Eric Van Der Burg az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága vendégeként arról beszélt, hogy jelenleg milyen a migrációs helyzet Hollandiában és mit jelent ez Európa számára. A belügyminiszter szerint a mostani áradat összehasonlítható a 7-8 évvel ezelőttivel, amihez hozzájárul az is, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket is be kell fogadni és el kell látni. Van Der Burg szerint a befogadó létesítmények hiánya, illetve a létezők felszereltsége jelenti a legnagyobb problémát számukra, ezen belül pedig az, hogy a nagy számú gyermeknek oktatás kell biztosítani.
Körülbelül 22 ezer ukránt fogadott be Hollandia, ezen kívül a “szokásos” menedékkérőknek kell 20 ezer férőhely. A helyzetet az teszi igazán nehézzé, hogy az ukránok jelentős része, 14 ezer fő egyedülálló ukrán gyermek. És akkor még nem is beszéltünk arról a helyzetről, hogy szerte Európából nagyon sok diák megy Hollandiába tanulni, akiknek szintén szállást kell biztosítani.
Ezért a holland parlament előtt van egy törvényjavaslat, amely a menekültek elosztását tartalmazza. A miniszter szerint ez az önkormányzatok önkéntességére épít, abban azonban nincs választási lehetőség, hogy a helyhatóságoknak részt kell venniük a befogadásban.
Eric Van der Burg nagyon határozottan azt mondta, hogy a migrációs paktumnak minél hamarabb működnie kell, mert szükség van rá.
Európának szüksége van erre a megállapodásra, Európa nem csinálhatja saját magával, hogy nem fogadja el
– jelentette ki. Ez az a jogszabálycsomag, amelyben az Európai Parlament és a tagállamok is elfogadták a közös álláspontjukat, bár Magyarország tiltakozik ellene, azonban nincs vétójoga. Most az intézményközi tárgyalások zajlanak, amelyek várhatóan az év végéig tartanak és a következő év első felében hatályba is léphet az új európai szabályozás.
Az új törvény központi eleme az erős határellenőrzés, illetve az úgynevezett kötelező határellenőrzés, amelynek során már azelőtt kiszűrik, hogy később kinek lehet esélye menekültstátuszra, hogy az érintett az EU területére lépne. Aki pedig nem szerezhet jogosultságot, azt onnan, az őrzött befogadóközpontból visszaküldik a származási országába.
A közös tagállami állásponttal szemben, azonban az Európai Parlament pozíciójával egyezően a holland kormány szerint szükség van a menedékkérők – és nem valamennyi illegális bevándorló – kötelező elosztásra,
hogy mind a 27 tagállamnak legyen lehetősége a probléma megoldására
–- mondta a miniszter. Némiképp érdekes módon Hollandia azon az állásponton van, hogy a kiskorúak esetében sem szabad könnyíteni, vagy enyhébb elbírálást biztosítani, mert a belügyminiszter szerint korlátozni kell a számukat. Ő ezt azzal indokolta, hogy a kiskorúak számára fokozottan veszélyes a migrációs útvonal és sokkal sérülékenyebbek.
Hollandiában a jelenlegi adatok szerint szerint az évi 50-60 ezer kérelmező 70 százaléka kapja meg a menekültstátuszt és számukra is gondot okoz azok visszaküldése, akik nem részesültek védelemben. Ráadásul az összes érkező 19 százalékát valamelyik más uniós államban már regisztrálták, ezért a jelenlegi szabályozás értelmében őket vissza kell küldeniük az érintett EU-s országba – és ez sem könnyű. Az új rendszer többek között ezt a gyakorlatot is megszüntetné.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.