EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus Arató László (EUrologus) 2021. január. 12. 17:05

"Kreatív, spontán, opportunista, váratlan és zavarba ejtő” - új uniós jelentés készült a dezinformációs tevékenységekről

A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.

Elkészült az Európai Parlament egyik legújabb működési területével kapcsolatos dokumentum, amely “Az Európai Unióra irányuló külföldi beavatkozás, többek között a félretájékoztatás állapotáról” címet viseli. Tavaly nyáron hozta létre az EP azt a különbizottságot, amely a külföldi befolyásszerzéssel, a választási eredmények manipulálási kísérletével, a demokratikus folyamatokba történő beavatkozással foglalkozik.

Néhány héttel ezelőtt az EUrológus interjút készített a különbizottság francia elnökével, aki akkor azt mondta, hogy óriási kihívás elé néz az EU ezen a téren. Raphael Glucksmann szerint ha ezt a háborút nem is képes megnyerni az unió, de legalább azt el kellene kerülni, hogy elveszítse.

„Lehet, hogy nem tudunk háborút nyerni, de legalább ne veszítsük el" - mondta a félretájékoztatás ellen küzdő EP-s bizottság elnöke

Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság". A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével.

A most elkészült és első alkalommal a bizottságban megvitatott munkadokumentumot egy lett politikus, Sandra Kalniete jegyezte. Az ő története sem hétköznapi: a most 68 éves politikus, volt lett külügyminiszter egy szibériai kényszermunkatáborban született, ahová a családját deportálta a szovjet hatalom. Szülőföldjét öt évesen láthatta először.

Kalniete azt mondta, hogy a dokumentum egyelőre az ő saját álláspontja, vagyis nem egy határozat-tervezet, bár később annak lehet az alapja. A különbizottság az elmúlt hónapokban nagyon sok szakértőt, uniós tisztviselőt és a civil szféra szereplőit is meghallgatta annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjanak. Azonban így is csak a jéghegy csúcsát sikerült megpillantani. Ugyanakkor a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció terjedése is megerősítette azt, hogy a tágabb értelemben vett félretájékoztatás elleni küzdelemhez határozottabb és jobban koordinált uniós erőfeszítésre van szükség.

A trollok támadása

Ahogy korábban Raphael Glucksmann, úgy most Sandra Kalniete is egyfajta hibrid hadviselésként jellemezte a külföldről származó törekvéseket. “A hibrid hadviselés kreatív, spontán, opportunista, váratlan és zavarba ejtő” - áll a jelentésben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy számtalan megjelenési formát sikerült megfigyelni. Ismét a dokumentumból idézünk:

“E gyakorlatokban ötvöződhet a dezinformáció, a politikai finanszírozás, a stratégiai reklám, a kritikus infrastruktúra felvásárlása, a kibertámadás, a kutatókra gyakorolt nyomás, az új nem kormányzati szervezetek létrehozása, valamint trollhálózatok alkalmazása destruktív vita szítása céljából ott, ahol megoldásra kellene törekedni.”

Sandra Kalniete szerint a dezinformáció elleni leghatásosabb eszköz a független újságírás lenne, azonban az újságírás jelenleg súlyos válságban van. Ennek oka, hogy az online világban a fogyasztók egyre kevésbé érzik szükségességét, hogy fizessenek a tartalmakért, ugyanakkor a hirdetési bevétel jó részét lefölözik a nagy platformszolgáltatók. A politikus amellett van, hogy az EU-nak módot kell találnia arra, hogy segíthesse azokat az újságírókat, aktivistákat és kutatókat, akiket támadás ér, miután beszámoltak az igazságról. Mindezt persze úgy, hogy közben ne sérüljön a média függetlensége.

Egy másik lényeges probléma a befogadó oldalon található. Úgy fogalmaz a munkadokumentum, hogy “a tájékozódni kívánó polgárok számára további kihívás a túlzott mennyiségű információ, amellyel mindannyian szembesülünk”. És megfogalmazza azt is, hogy az olvasók, nézők, hallgatók konformitása szinte határtalan:

“Nagyon kevesen érezzük szükségét annak, hogy olyan történetek valóságtartalmát ellenőrizzük, amelyek túlságosan jól illenek a saját véleményünkhöz”

- jelentette ki Kalniete. Kifejti azt szintén érzékeny témát, hogy az Uniónak emellett mérlegelnie kell szankciók alkalmazását akkor, ha a külföldi dezinformációs tevékenység mögött álló szereplő kiléte bizonyítást nyer.

“Lehetséges elrettentő tevékenység a megnevezés és megszégyenítés, valamint a dezinformációs források eltiltása a sajtóeseményektől és a médiaakkreditációtól”

- mutat rá néhány olyan elemre, amiben magyar újságíróknak már komoly gyakorlatuk van.

A politikai szereplők finanszírozása

Sandra Kalniete nincs kibékülve a közösségi platformokkal sem, úgy véli, az átlagolvasó védtelen a szolgáltatók üzleti modelljével szemben. Ezek a platformok ugyanis szándékosan előre helyezik az ellentmondásos, megosztó információkat, s így anyagi hasznot húz ezekből. Sem az EU, sem a tagállamok nincsenek felkészülve ennek a helyzetnek a kezelésére, mert a rendelkezésre álló “jelenlegi módszerek és eszközök sajnos az ősi lovagi erényekre emlékeztetnek”. Éppen ezért úgy véli, hogy az EU-nak integrált, uniós szintű normarendszer felé kell haladnia, amelynek révén az internet egyszerre válhat szabad és biztonságos térré a nyilvános diskurzus számára.

Egy következő, nagyon súlyos problémaként azonosítja a dokumentum a politikai szereplők finanszírozását. Idézünk a jelentés megállapításaiból:

“Az elmúlt évtized során Oroszország, Kína és más tekintélyelvű rendszerek több mint 300 millió dollárt juttattak el 33 országba, és ezáltal több mint 100 alkalommal avatkoztak a demokratikus folyamatokba, ráadásul e tendencia egyértelműen gyorsul. Az esetek felében Oroszország európai akcióiról van szó.”

Összeállítottak egy listát is azokból a módszerekből, amelyeken keresztül a burkolt külföldi finanszírozás megvalósult. Erre azért is volt lehetőség, mert mindegyik megoldás egy-egy jogi kiskaput használt ki. Tehát a kreatív megközelítés eszközei a következők:

  • természetbeni juttatás (tág értelmezést igényel a kölcsönöktől az immateriális segítségnyújtásig);

  • stróman szponzorok (a finanszírozás valódi forrását leplező közvetítők);

  • fedőcégek;

  • nonprofit áteresztő társaságok, köztük alapítványok (a politikai kampányok harmadik fél általi finanszírozását szinte egyetlen uniós tagállamban sem szabályozzák);

  • online politikai hirdetések finanszírozása;

  • médiafelületek finanszírozása;

  • új technológia (kriptoadomány).

A munkadokumentum első nyilvános vitáján a különbizottság képviselői egyrészt elismeréssel szóltak az összeállított anyagról, de megfogalmaztak kritikákat is. Elsősorban azt, hogy leírtaknál sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a közösségi platformok térnyerésére. Ez különösen az amerikai elnökkel szembeni intézkedések miatt váltott ki nagy visszhangot, sok képviselő véli úgy, hogy a szolgáltató cégek túllépnek lehetőségeiken. Másrészről azt is megfogalmazódott, hogy legalább ilyen veszélyt jelentenek a terrorista szervezetek, amelyek szintén a fennálló demokratikus rendszerek meggyengítését tűzték ki célul.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
BANK360 SZEMÉLYI KÖLCSÖN AJÁNLATOK
Személyi kölcsön kalkulátor
Hitel összege (Ft)
Futamidő ()
Minden hír a koronavírus-járványról
hvg360 Nagy Gábor 2021. február. 28. 16:00

Homályba burkolódzó újságírók csoportja dönt a Golden Globe-díjakról

A nevetségességből hosszú és nehéz út vezetett a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szervezetének ahhoz, hogy őket, és az általuk filmes és tévés produkcióknak kiosztott Golden Globe-díjat is komolyan vegyék. Ezért nem hiányzott nekik, hogy a mai online gálára időzítve a pénzügyeiket firtatta egy tényfeltáró riport. Arra is emlékeztettek, hogy még a 87 tag névsora sem ismert, azt viszont tudni, hogy egyedüli magyarként köztük van Návai Anikó.