„A Nemzeti alaptanterv nem nemzeti” – a PSZ vitairatot adott ki az oktatás válságáról
Élet+Stílus hvg.hu 2020. január. 23. 18:50

„A Nemzeti alaptanterv nem nemzeti” – a PSZ vitairatot adott ki az oktatás válságáról

Eltörölnék az életpályamodellt, visszaadnák helyi szintre az iskolák fenntartását, a minimálbérhez rögzítenék a pedagógusbéreket. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 18 oldalban foglalta össze, hogy melyek az oktatási rendszer hibái és megfogalmazta javaslatait is. A következő hetekben országszerte fórumokon beszélik át a dokumentumot.

„Az eredményes oktatás három pillére a célok pontos kijelölése, a feltételek megteremtése és a pedagógus módszertani szabadsága. Magyarországon jelenleg egyik feltétel sem teljesül” – olvasható a vitairatban.

Azt javasolják többek között, hogy az állami iskolákat újra adják önkormányzati fenntartásba, „de nem a 2013 előtti, jellemzően nagyon széttagolt formában, hanem a járások szintjén kialakítandó, és nem kormányhivatalként működő autonóm irányító testületekkel. A döntéseket az iskolákhoz a lehető legközelebb kell meghozni”.

A PSZ szerint a közoktatás tartalmi szabályozását decentralizálni kell. Megjegyzik, hogy 2020 elején a tartalmi szabályozásban teljes zűrzavar uralkodik. „A féktelen centralizációval együtt járó, túlszabályozó irányítás gúzsba köti az intézményeket és a pedagógusokat, gátolja a kreativitás kialakulását. A rendszer kaotikus és kiszámíthatatlan. Az oktatásért felelős miniszter nem végezte el törvényben rögzített feladatát, nem értékeltette a 2012-es NAT és a kerettantervek bevezetésének hatásait." A NAT kidolgozása 2018-ban koncepció nélkül zajlott. Nem tudható, hogy mi alapján készült a most kiszivárgott koncepció – sorolják. A vitairat szerint egyébként középfokon a 2012. évi NAT csak a gimnazisták alaptanterve volt, és szinte biztos, hogy a hamarosan megjelenő dokumentummal is ez lesz a helyzet. „A Nemzeti (!) alaptanterv egészen egyszerűen nem nemzeti.”

Emlékeztetnek, hogy a NAT-tal kapcsolatos kormányzati kommunikáció 2019 végén kabaréba illett, „szinte egyszerre fogalmazta meg egy miniszter és egy minisztérium, hogy nem lesz új NAT, és azt is, hogy lesz. Közölték, hogy a változtatásokat 2020 szeptemberében életbe léptetik, de ez csak az alapelvekkel kapcsolatos. De hogyan lehet összeegyeztetni az új alapelveket a régi részletes tartalommal? A pedagógusok megrökönyödve figyelik ezt az egyre zűrzavarosabbá váló kommunikációt.”

Ezzel kapcsolatban azt javasolja a PSZ többek között, hogy a tantervek (NAT és helyi tantervek) csak a tanítási időnek egy nagyobb, de ne teljes részét határozzák meg, jelentős arányt képviseljen az az idő, amely a tanulók személyes fejlődését differenciáltan szolgálja, egyénre szabott tanulási folyamatok szervezésére fordítható. Azoknak a pedagógusoknak, akik nem akarnak részletes központi előírások nélkül tanítani, mintatantervekkel, programcsomagokkal kellene segíteni. De hozzáteszik „ne az ilyen intézmények és pedagógusok igényei alapján építsük föl a központi szabályozást (ma ez történik), hanem a ma még kisebbségben lévő, de a progressziót képviselő, kreatív, innovációra kész szervezetek és kollégák igényeit szolgáljuk ki elsősorban!”

A szakszervezet kitér az oktatás finanszírozására is, úgy vélik, 2021-re az oktatásra fordított összeg GDP-hez viszonyított arányát 6 százalékosra kellene növelni. Megszüntetnék az egyházi és az állami iskolába járó gyerekekre jutó támogatás különbségét. „Minden gyermek ugyanannyit érjen a költségvetés szempontjából.” Kiáll a PSZ az iskolák önálló gazdálkodása mellett.

A vitairat azt is leszögezi, hogy a több évre elhúzott pedagógusbér-emelés mára teljesen elvesztette értékét. Ráadásul nagy mennyiségű ingyenes túlmunkát kell a tanároknak elvégezni, ami komoly feszültséget okoz a tantestületekben. Úgy vélik, hogy a pedagógusbérek számításánál vissza kell térni a minimálbérhez való rögzítéshez, továbbá, hogy a bérrendszert ki kell vezetni „a csődbe ment életpályamodellből”. Másutt az egész életpályamodell eltörléséről írnak. Azt javasolják, hogy azoknak a tanároknak, akik olyan osztályokban dolgoznak, amelyekben több a hátrányos helyzetű gyerek 25-50 százalékkal legyen több a fizetésük. A tanárok tanítással lekötött heti óraszámát fix 22 órában állapítanál meg. (Most 22-26 órájuk van, de ez még több is lehet.) Az összevont helyettesítéseket 50%-os többletmunkának kellene elszámolni.

A magyar iskolaszerkezet a PSZ szerint rossz, az a korai szelekciót, az esélyegyenlőtlenséget generálja, de ezzel kapcsolatban nem fogalmaznak meg javaslatot, csak annyit jegyeznek meg, hogy „ebben is a tudatos és szakmailag rendkívül megalapozott döntés-előkészítésre” volna szükség.

A 18 oldalas vitairatban szó van még a taneszközök, és tankönyvpiac újragondolásáról, az oktatásfejlesztési rendszer (újra) alakításáról, az esélyegyenlőség biztosításáról, a szakképzés átalakításáról, a társadalmi egyeztetés fontosságáról. A dokumentum itt olvasható.

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.