Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Spanyolország, Portugália vagy Dél-Franciaország igazán csábító nyaralóhelynek tűnik, de egy kiadós hőhullám legalább annyira tönkre vághat egy vakációt, mint egy egyhetes eső. És ezekben a napokban pont ez a helyzet: Európa nagy része megsül az extrém melegben.
Úgy tűnik, hogy 2018 nyarán az általunk is megtapasztalt valóság kezdi utolérni azokat a klímamodelleket, amelyek a bolygó túlmelegedését helyezték kilátásba. Nagy-Britannia egy öt héten át tartó hőhullámon van túl, aki most oda látogat, nem a megszokott zöld színekkel fog találkozni, hanem sárgával: az esőhöz szokott britek nem voltak felkészülve arra, hogy locsolni kell. Norvégiában, Finnországban és Svédországban a sarkkörön túl is 32 fok feletti hőmérsékleteket mértek. Rekordok dőltek meg Japánban, az erdőtüzekkel birkózó Görögországban és Kanadában is. Afrikában július 5-étől az egyik algériai városban mért 51,3 Celsius-fok számít az új hőmérsékleti rekordnak a kontinensen.
Európa több országában is megdőlhetnek a melegrekordok ezen a héten. Noha július végén és augusztus elején joggal várhatunk 30 fok körüli értékeket, ha már úgyis sokan ekkor veszik ki a szabadságukat, sok helyen ennél sokkal extrémebb időre, Portugáliában és Spanyolországban például akár 50 Celsius-fok körüli hőmérsékletre is számíthatnak a nyaralók meg persze a helyiek.
Európában, ahol a mostani hőhullámot az Afrika felől érkező forró levegő okozza, a szombat ígérkezik a legmelegebbnek az előrejelzések szerint Spanyolország ekkor megdöntheti a 48 Celsius-fokos európai rekordot.
Európában 1977-ben Athénban mérték a legmagasabb hőmérsékletet, 48 Celsius-fokot, a spanyolországi Córdoba ehhez elég közel járt tavaly júliusban 47,3 Celsius-fokkal.
Tényleg belehalunk
Drasztikuson megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez. A PLOS Medicine című internetes folyóiratban publikált tanulmány szerint a trópusi és szubtrópusi régiókban ugorhat meg leginkább a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma, majd Ausztrália, Európa és az Egyesült Államok következik a sorban.
Az eredmények szerint a legszélsőségesebb forgatókönyv esetén az 1971 és 2020 közötti periódushoz képest 2000 százalékkal nőne meg a hőség okozta korai halálozások száma Kolumbiában 2031 és 2080 között. Ugyanezen forgatókönyv szerint a Fülöp-szigeteken 12-szeresére, Ausztráliában és az Egyesült Államokban ötszörösére, Nagy-Britanniában négyszeresére nőne a hőhullámok okozta többlethalálozások száma.
A legkevésbé szélsőséges forgatókönyv esetén Nagy-Britanniában összesen nagyjából kétszer annyi lenne a hőhullámok okozta többlethalálozás a 2031-2080 közötti időszakban, mint 1971 és 2020 között.
Új rekordok, új módszerek
A forróbb új világ a kulturális, társadalmi játékszabályokat is átírja. Japánban például a férfiaknak olyan szokást kellett felvenniük, ami egészen addig a nőkhöz kötődött: a napernyő-használatot. Nemcsak a józan ész diktálná, hanem a prefektúrák tanácsa is az, hogy a nőkhöz hasonlóan ők is védekezzenek napernyővel a hőguta és a hőség okozta kimerülés ellen. A Tokióhoz közeli Szaitama prefektúrában július 23-án 41,1 Celsius fokot mértek, ez minden idők legmagasabb hőmérséklete volt ott. Tapasztalatuk már tavalyról is van az extrém hőségről: akkor 2800 ember került kórházba a forróság miatt, köztük ezer felnőtt, akiknek a 70 százaléka férfi volt. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy jól fog jönni az a napernyő.
Németországban egy igazán német problémával szembesültek a forróság miatt: a sörgyártók annyi sört adtak el, hogy kifogytak a sörösüvegekből. Németországban is dőltek a rekordok idén nyáron: a június 2,4 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál, a július pedig már 3,3-mal, érthető tehát, hogy megnőtt a kereslet a sör iránt. A sörgyárak viszont nehezen kezelték ezt a fogyasztói nyomást, legalábbis gyorsan kifogytak a palackokból. Ezért azt kérték az emberektől, hogy minél hamarabb vigyék vissza a használt üvegeket, hogy biztosítani tudják az ellátást.
Németországban egyébként kedden mérték az idei rekordot 39,2 fokot Bernburgban. Az előrejelzések szerint hamarosan megdőlhet minden idők rekordja, a 40,3 Celsius-fok is. A fővárosban, Berlinben az utcák és a terek szinte néptelenek, viszont tömegek keresnek menedéket a légkondicionált bevásárlóközpontokban.
Az olaszok is a maguk módján küzdenek meg a hőséggel: ők fagylaltot esznek. Rómában például az utóbbi egy hétben 30 százalékkal emelkedett a fogyasztás. Nyár eleje óta ez számít az eddigi legmelegebb hétnek Olaszországban. Szerdán nyolc, csütörtökre tizennyolc olaszországi városban rendelt el legmagasabb fokozatú hőségriadót az olasz egészségügyi minisztérium és a polgári védelem. A kánikula augusztus 8-ig eltarthat. Eddig az Emilia-Romagna tartományban található Ferrara városában mérték a legmelegebbet: szerdán 39 fokot mutattak a hőmérők, de az érzékelt hőmérséklet ennél is magasabb volt. Ferrara lakosai szerint azonban tavaly nyáron még nagyobb volt a forróság, hiszen akkor az érzékelt meleg az 50 fokot is elérte.
Svédországban viszont a földrajzi valóság átalakulásával kellett szembenézniük: a legmagasabb hegyük ugyanis a nagy meleg miatt már nem a legmagasabb. Eddig a Kebnekaise déli csúcsa volt a csúcstartó, de mivel a magas hőmérsékletek leolvasztották róla a jégsapkát, most már az északi csúcs lesz az. Ez utóbbi inkább sziklás, mint jeges, vagyis ebben a nagy melegben is jól tartja magát. Ami a számokat illeti: a déli csúcs július 31-én 2096 méter volt, és 2101 méterről olvadt ennyire. Az északi csúcs 2096,8 méter, és becslések szerint augusztus elsején döntötte meg a déli csúcs rekordját.
Svédország több részén az idei július volt az eddigi legmelegebb, az extrém nyár aszályt és erdőtüzeket hozott magával.
Tényleg trend a melegedés
Nemcsak a bőrünkön érezzük a meleget, a számokból is ez jön le. A 19. század végén kezdték el feljegyezni az adatokat, és azóta az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon az amerikai klímahatóság szerdán közzétett jelentése szerint. Az adatokból az derül ki, hogy az El Nino légköri jelenség nélküli éveket számítva 2017 volt a legmelegebb a Földön 1880 óta. (Az El Nino bizonyos években megemeli a hőmérsékletet a Csendes-óceán térségében.)
A rekordok azonban itt még nem érnek véget. A jelentés alapján új csúcsot ért el például az olyan üvegházhatású gázok koncentrációja, mint a szén-dioxid vagy metán. Rekordmagasságba emelkedett a világtengerek szintje is, amely tavaly 7,7 centiméterrel haladta meg a műholdas mérések 1993-as kezdetén regisztrált magasságot, vagyis a tengerszint évtizedenként 3 centiméterrel nő a világon.
Július utolsó két napján Budapesten is megdőlt két melegrekord. Lágymányoson 24,7 fok volt a minimumhőmérséklet (a korábbi rekordnak számító 23,9 fokot 1994-ben mérték a II. kerületben). Július 31-én szintén Lágymányos szállította a rekordot: 24,4 fok volt a legalacsonyabb minimumhőmérséklet. A jelenlegi előrejelzés szerint a hét további részében is folytatódik a kánikula.
