Rudiger Kochnak 30 négyzetméteren mindene megvan – beleértve egy szobabiciklit is –, ami a modern élethez kell. A zuhanyzót leszámítva.
A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Egy új tudományos publikáció szerint a víz nagyon korán elpárologhatott a Vénusz felszínéről, így a jövőben talán nem is érdemes ilyen típusú bolygókon keresni az életet a Földön kívül.
A Voyager–2 űrszonda negyven évvel ezelőtt furcsa mágneses mezőket mért a két bolygónál, most egy számítógépes szimuláció adhat magyarázatot a jelenségre.
Bár a kínai Csu-zsung Mars-járó már egy ideje nem üzemel, még mindig tart az általa mért értékes adatok feldolgozása. Ez hozott most egy újabb eredményt.
Napok óta ülésezik az amerikai parti őrségnek a Titan tengeralattjáró 2023-as katasztrófájával foglalkozó bizottsága. A járművet üzemeltető cég egykori vezetői és dolgozói egymást váltják a bizottság előtt, és azok alapján, amit mondanak, és egyre több, teljesen vállalhatatlan részlet kerül nyilvánosságra.
Amerikai kutatók tíz éven át keresték a választ arra, mi adhat ki rendkívül furcsa, egy sci-fi űrhajójának hangját idéző hangot a Mariana-árok mélyéről.
Egy távirányítású robot segítségével térképezték fel a kutatók a Csendes-óceán azon térségét, ahol úgy vélik, rengeteg különös állatfaj él a víz mélyén.
Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai két kráter segítségével számították ki, milyen vastag lehet a jégpáncél az Europa hold óceánja felett. Az eredmény a kutatások szempontjából nem túl biztató.
A Mars gravitációs ereje úgy hat a Föld pályájára, hogy képes változást okozni a mélytengeri áramlatokban. Ez az egész bolygó éghajlatára hatással van – mutatták ki a Sydney-i Egyetem tudósai.