Visszatért a Földre a kínai holdszonda, mely először hozott kőzetmintákat a Hold túlsó oldaláról – videó
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
Komoly történelme lehet a Bennu aszteroidának, az elemzések egy ősi óceánvilág nyomaira utalnak a NASA missziója során nyert mintákban.
Az Ingenuity nevű marsi drón már több sikeres repülést is végrehajtott a vörös bolygón, ezért a NASA nem is állna meg egy ilyen berendezésnél. De a kis gépek másra is jók lehetnek.
A Perseverance Mars-járó ezúttal egy olyan felvételt küldött haza, ami két dolog miatt is felkeltette a kutatók figyelmét.
A Perseverance marsjáró által a marsi sziklából vett kőzetminta már át is esett egy gyors elemzésen, és ez alapján izgalmas dolgokra számíthatunk a jövőben.
A NASA 2031-ben szállítaná le a vörös bolygóról begyűjtött köveket, de a JAXA hamarabb tervez ilyesmit.
A Perseverance az űrkutatás történetében először próbált fúrással kőzetmintát venni a Mars felszínéről, ráadásul emberi beavatkozás nélkül. A fúrás még ment is, csak kikotorni nem sikerült semmit a lyukból.
A kutatás célja az ősi élet jeleinek, például megkövesedett mikrobák nyomainak nyomainak kutatása.
A vártnál több talaj- és gázmintát gyűjtött a Ryugu aszteroidáról a Hajabusza-2 japán űrszonda – közölte kedden a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).
Megkezdte visszatérését a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda, amely november 24-én indult útnak és december 1-jén szállt le a Hold felszínén.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy dollárt, vagyis 294 forintot fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről.
A kínai Csange-5 űrmisszió keretében több holdi kőzetet is a Földre szállítanak. Néhány évtizeddel korábban is vizsgáltak ilyen mintákat a szakemberek, de azóta nem.