A világon elsőként ültettek be sertésmájat egy emberbe Kínában
Jól van, és szabadon tud mozogni az a kínai beteg, aki egy genetikailag módosított sertésmájat kapott május közepén.
Jól van, és szabadon tud mozogni az a kínai beteg, aki egy genetikailag módosított sertésmájat kapott május közepén.
Biológus szerzőnk a genetikailag módosított szúnyogok bevetésének történetét a csavarlegyek kiirtásának históriájával kezdi. Utóbbi a korai „terméketlen rovar”-technológia első nagy sikere, ugyanennek korszerűsített változata célzottan vethető be egyes szúnyogfajok ellen, de tömeges elterjedését sok minden akadályozza.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Kitenyésztették a világ első genetikailag módosított borjúját, amely két éven belül alacsony laktóztartalmú tejet ad – ezt jelentették be egy észak-kínai egyetem kutatói. A Lakes nevű borjú április 24-én született a Belső Mongóliai Agrártudományi Egyetem egyik laboratóriumában, amelynek vezetője, Csang Li azt mondta, hogy a nőstény borjú egészséges és erős.