Közel 100 évvel a megtalálása után digitálisan „csomagoltak ki” egy 2300 éves, sértetlen múmiát egyiptomi szakemberek, és több különlegességet is találtak.
A szakkarai piramisnál található nekropoliszban tárták fel az egyiptomi régészek azt a 15 méter mélyen lévő szarkofágot, ami egy 4300 éve mumifikált férfi maradványait rejti.
Kutatóknak sikerült életre kelteni egy háromezer éves egyiptomi múmia hangját: háromdimenziós nyomtatással, képalkotó eljárással és egy elektronikus gégefővel újraalkották a múmia hangképző szervének nagy részét.
Több mint negyven, jó állapotban konzerválódott múmiát fedeztek fel egy egyiptomi sírkamrában régészek – jelentette be Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter.
Titokzatosnak tűnő felvételt tett közzé a manchesteri múzeum. A promóciós kampánynak is beillő hírverés szerint a múzeum biztonsági kamerája rögzítette, ahogyan több nap leforgása alatt az egyik Ozirisznek készített, vitrinben tartott szobor elkezd forogni. A jelenségről time-lapse videót készítettek, amelyen az látszik, hogy Neb-Senu szobra – látszólag legalábbis magától – lassan elfordul tengelye körül. A Daily Telegraph által megkérdezett fizikus, Brian Cox szerint viszont annyi a megoldás, hogy a látogatók által kiváltott rezgések miatt a szobor egyszerűen csúszkál az üveglapon.
Egy több mint kétezer évvel ezelőtt elhunyt nő eredeti testmagasságát és halálának évét is elárulta a torinói egyiptomi múzeum múmiáin végzett CT-vizsgálat.
Áttétes prosztatarákot fedeztek fel portugál kutatók egy 2250 éves egyiptomi múmia CT-vizsgálatakor; ez a legrégebbi óegyiptomi eset és a második legkorábbi a világon. A legrégebbi ismert esetet egy 2700 éve élt szkíta uralkodó csontvázának vizsgálatakor derítették ki, az ő földi maradványai Oroszországban kerültek napvilágra. A kutatásról az International Journal of Paleopathology című folyóiratban számoltak be a tudósok.