BrandContent Duna Terasz Grande 2021. április. 09. 11:30

A város építi az embert, vagy az ember a várost?

Bár sokszor érezhetjük azt, hogy a lakók idomulnak egy városhoz, valójában, ha lassú, szinte észrevehetetlen tempóban is, de a városok idomulnak a polgárokhoz. Melyek a legmodernebb trendek? Mik a lakók igényei? Hogyan tudja egy lakópark megváltoztatni egy város életét? Megnéztük, milyen elvek és tervezői gyakorlatok mentén épül a Duna Terasz Grande-projekt.

A századok elteltével dinamikusan változott az emberek igénye arról, hogy milyen városban is szeretnének élni, ami miatt a várostervezésnek újabb és újabb trendeknek kellett megfelelnie. Manapság pedig ezek az igények már rendszerezett, a gazdasági és politikai döntéshozók által is különböző keretrendszerekbe foglalt stratégiaként jelennek meg, jó példa erre az Európai Bizottság városfejlesztésre és az ehhez kapcsolódó különböző urbanisztikai megoldásokra vonatkozó előírásainak gyűjteménye. Ma már minden új fejlesztésnek szem előtt kell tartani a különböző fenntarthatósági, környezetvédelmi, mobilitási és nem utolsó sorban kulturális, örökségvédelmi szempontokat is. Mindezeket pedig úgy, hogy mindvégig a város lakói legyenek a változás középpontjában.

Fenntartható és ökologikus várostervezés

Míg a korábbi évtizedekben a városok tervezését nagyban befolyásolta az autós közlekedés, a jövő városait elsősorban már embereknek tervezik, nem pedig autóknak. Ennek következményeként növekszik a közterületen található zöldterület aránya, az előkerteket zöld növényekkel, fákkal telepítik be, megnő a bicikliutak száma is. Az emberközpontúság pedig zöldközpontúsággal is jár: a városfejlesztés új sarkalatos kérdése, hogy mennyi zöld területet lehet felszabadítani, akár parkokkal, akár természeti övezetek megfontolt karbantartásával, akár a biciklisáv mellé ültetett fákkal. Az új cél, hogy a természetet ne kiűzzük a városból, hanem inkább visszahívjuk azt.

Az, hogy a modern ember ma már mindennapjainak 90%-át a négy fal között tölti, szintén hatással van a városfejlesztésre. Az épületeknél egyre fontosabbá válik a biztonság, a levegő keringetése, de kulcsfontosságú szerepe van a természetes fénynek is. És persze ne felejtsük el: teraszok és erkélyek mindenütt, hogy még közelebb legyen a természet.

A 21. század egyik komor tulajdonsága, hogy a városoknak, városrészeknek számolniuk kell a klímaváltozással is – nagyobb szárazsággal, nagyobb széllel, több esővíz elvezetésével. És hogy a helyzet ne váljon rosszabbá, gondoskodni kell a fenntarthatóságról is: egyre nagyobb hangsúly kerül arra, hogy „élő” épületeket emeljenek, amelyek összegyűjtik az esővizet, van bennük központi komposztáló vagy napelemek a tetőn.

Ezek a fejlesztések átfoghatnak nagyobb városrészeket, melyre jó példa Bécs 22. kerületének fejlesztése, lehetnek rehabilitációs programok, mint a malmői Nyugati Kikötő újratervezése és kivitelezése, állhat a középpontjukban az energetikai fejlesztés, mint a Vauban-negyed Freiburgban, és nem utolsó sorban ott vannak az egyedi vízpart közeli és lakóparkfejlesztések is, amelyre szintén számos példát találhatunk Európa-szerte.

Az ingatlanpiaci változások 2021-ben sem állnak le: bár a pandémia hatásai ezt a szektort sem kerülték el, az újépítésű ingatlanokra bevezetett 5%-os áfának és az otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően kedvező feltételek mellett szerezheti meg új otthonát az, aki most dönt a vásárlás mellett.

Reurbanizáció: fókuszban a lakók

Külön kérdés, hogy az emberek mi alapján választják meg lakóhelyüket, illetve hogy ezekhez az igényekhez miként viszonyul a város. Ezek a szempontok az elmúlt évtizedekben kevésbé változtak dinamikusan. A fiatal városlakóknak az számít, hogy jó legyen a tömegközlekedés, míg az autótulajdonosoknál a jó utak és megfelelő parkolóhelyek a fontosak. Kiemelkedő igény a jó közbiztonság, kezdve a bűnözési aránytól egészen a térfigyelő kamerákig.

A fiatal családoknál óriási szerep jut annak, hogy milyenek a bölcsődék, óvodák vagy iskolák a környéken, egyre többször figyelembe véve a magánintézményeket, de ugyanilyen nagy szerep juthat annak is, hogy mennyire van közel kórház vagy inkább magánrendelő. Az éttermek és kulturális helyszínek leginkább a fiataloknak és a középkorúaknak lehetnek fontosak, utóbbiaknál pedig érdekes – és viszonylag új – kérdés lehet, hogy hol éljenek a nagyszülők. Bár évtizedek óta nem divat, hogy különböző generációk együtt lakjanak, de ha adott területen vannak megfelelő lakóparkok, könnyen megoldható, hogy a nagyszülők a fiatalok egymás közelében éljenek, így biztosítva azt, hogy a segítség közel legyen – bárkinek is van rá szüksége.

A Duna Terasz Grande látványterve: egykori rozsdaövezet helyén új városrész

Zöldülő rozsdaövezetek

A városfejlesztés és lokáció szempontjából nemcsak az új területek felfedezése a fontos, hanem az úgynevezett rozsdaövezetek revitalizálása is. Ezek azok a területek, melyek hosszú éveken át álltak kihasználatlanul, míg vállalkozók – és persze városfejlesztők – új életet nem leheltek beléjük

Az ilyen, meglevő struktúrák újrahasznosítása és fejlesztése több szempontból is komoly feladat elé állítja a beruházót, a kivitelezőt és nem utolsó sorban az adott városrész vezetését is, hiszen a cél az integrált fejlesztés, azaz olyan újrahasznosítás, amely szervesen és környezettudatosan illeszkedik a város szövetébe. A környezettudatos beavatkozás tehát feltételezi az adottságok részletes megismerését és figyelembevételét. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Szem előtt kell tartani és erősíteni a projekt, a helyszín és a közösség közötti kapcsolatokat, a működő természetes rendszerben a lehető legkevesebbet szabad módosítani, valamint erősíteni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek eleve adottak.

A rozsdaövezetek revitalizálása gyökeresen változtatja meg egy város lakóinak lehetőségeit. Ipari területeken az egykori malmokból és gyárakból modern, tágas loft lakások váltak, barátságos lakóparkokkal. Máshol plázák és modern irodaházak, szórakoztató- vagy sportközpontok épültek, de találhatunk példát olyan egykori rozsdaterületre is, amely mára egyedülálló modern kulturális helyszínné vált a fővárosban. Az önkormányzat és a tervezők közös felelőssége, hogy a fejlesztési koncepciók a közösségi és a többségi érdekeket és hosszútávú igényeket emeljék ki. Szerencsére ezek közül a sikeres projektek közül már egyre többet találhatunk a fővárosban.

De miben mások a mai lakóparkok, mint a a több évtizeddel korábban épült lakótelepek? „A fejlesztők a zöld megoldások irányába indultak el, ami többek között annak is köszönhető, hogy a vásárlók is egyre inkább környezettudatos szempontok szerint választanak otthont” – mondta Gönczi László. „A Duna Terasz cégcsoport nem csak az éppen soron következő ütemben megvalósuló épületek tervezésére gondol, hanem a tulajdonában lévő további területekkel együtt egy élhető új vízparti parkvárost alakít ki , a Foka-öböl menti pihenő park és a Rákos patak menti zöldterület összekötésével, a Sólyatér és a Dokk utcai sétány kialakításával, a dupla fasorral és a korlátlan használatra megnyitott előkertekkel kiszélesített lakóutcákkal, valamint a telkeken belül létesített nagyméretű kertek és a környező zöldterületek összehangolásával.” – mondta az építészmérnök, városépítész, a Duna Terasz Grande műszaki igazgatója.

Budai panoráma a Foka-öbölből

Jó példa: a Foka-öböl

A fent említett szempontok miatt a Duna menti Foka-öböl – amely korábban szintén iparterület volt – egy új városrész fontos eleme lehet ez a terület a 13. kerületben. Nemcsak a Duna-part közelsége teszi vonzóvá, de kényelmes séta- vagy biciklitávra van a Margitsziget, a Népsziget és az Óbudai-sziget is, amelyek a városlakók kedvelt szabadidős célpontjai.

Az autós közlekedés nem túlterhelt a területen, jó a tömegközlekedés, a közelben van a frissen felújított 3-as metró, közvetlen buszjáratok a belvárosba. Emellett a Foka-öböl lokációja még amiatt is szerencsés, hogy a Duna-parti Moszkva-sétányon egészen a Jászai Mari térig be lehet sétálni vagy biciklizni, és a táv több mint feléig egyetlen autóval sem kell találkoznunk, hiszen ez a partszakasz elzárt a forgalom elől. De amilyen közel van a természet, olyan közel van a városi életmód megannyi helyszíne is, kezdve a Duna Arénától, a Dagály Fürdőn át több sporttelepig és kondiparkig.

Funkcionalitás és önkormányzat

Kérdés, hogy a város hogyan fogadhat be egy új területet. Az önkormányzat és a fejlesztő között már jóval a projekt elkezdése előtt megállapodnak a felek a jövőbeli kérdésekről, de nagy szerep jut a kormányhivataloknak is, akik az építéshatósági engedélyekkel dolgoznak. Az együttműködés mindig megéri, hiszen egy új beruházással nem csak az új trendek erősödnek a városban, hanem az infrastruktúra is.

A mai gazdasági helyzetben pedig fontos, hogy egy ilyen nagy volumenű fejlesztési projekt pénzügyi háttere is biztosított legyen. Az OTP Bank Nyrt. és a Duna Terasz Grande Kft. között nemrég létrejött megállapodás értelmében a bank 23 milliárd forintos hitelt nyújt a lakóingatlan fejlesztésére, amely az ország legnagyobb társasházfejlesztés célú projektfinanszírozási hitele.

Egy lakópark megszületése, ezzel együtt pedig a városi kép és élet felfrissítése nemcsak a lakók igényétől és az új városfejlesztési trendtől függ. Tóth Csaba, a Duna Terasz ügyvezetője szerint egy új beruházásánál komplexen kell nézni megannyi szempontot: szabályozási előírásokat, kivitelezési szempontokat, pénzügyi elvárásokat és lehetőségeket, marketing és értékesítési kérdéseket, lokációs adottságokat, világgazdasági és helyi gazdasági állapotokat, és persze tapasztalatokat.

Hogy a konkrétumok terén mit is jelent ez? „El kell készítenünk a belső utcákat, valamint a Foka-öböl partját, ezek így közterületté válnak, önkormányzati felügyelettel. Ennek eredményeként az eddig közönségtől elzárt öböl szakaszok is a vízparti pihenő övezet részévé válnak, az egykori ipari terület pedig rendezett, zöld előkertekkel szegélyezett utcákkal és új társasházakkal gazdagodik, de a tervek között szerepel a Rákos-patak mellett egy futókör kialakítása is – mondta Tóth Csaba. „A Cserhalom utca megújítása a közműhálózat kiemelt projektjének számít. Várhatóan ez lesz a környék közlekedésének gerince, a mellettünk fekvő Váci út mellett, ezért nem kérdés, hogy ezeket a munkálatokat el kell végezni. Ez az utca teljesen megújul, eltűnik az ipari múltra emlékeztető jelleg. A közműfejlesztésen túl igényes környezetrendezés valósul meg, amely tovább növeli majd a környék presztízsét” – fogalmazott az ügyvezető.

A nagyobb beruházásoknál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőbeli lakók igényei az olyan szolgáltatásokra, amit élőhelyük nyújt számukra. „Ezek közül is élre törnek a közösségi funkciók, az élhető épített lakókörnyezet iránti igény. A Duna Terasz Grande tervezésénél ezt figyelembe véve alakítottunk ki grill-, napozó- és jóga/sport funkcióval rendelkező tetőteraszokat a közös kerteken és játszótereken felül” – mondja az ügyvezető.

A Duna Terasz Lakónegyed keretében a Duna Terasz Grande beruházás kivételes helyen, a 13. kerület Vizafogó városrészének Duna-part közeli lakónegyedében, a Foka-öböl szomszédságában épül. A fejlesztés két épületét a Vadász Építész Stúdió és az Óbuda Építész Stúdió tervezték. A lakópark fő jellegzetessége, hogy minden otthonhoz tartozik erkély, terasz, tetőkert vagy loggia, amelyek plusz életteret biztosítanak a lakók számára. A legnagyobb tetőkert 360 négyzetméteres, amely méretében egy családi ház kertjének is megfelelhet. A tervezés során kiemelt figyelmet kaptak az okos és zöld megoldások, a közösségformáló szolgáltatások, az első osztályú burkolatok és a modern felszereltségű otthonok kialakítása.

A tartalom a Duna Terasz Grande Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.