Az úgynevezett menedzser-zsargont az irodák kétharmada használja szerte Nagy-Britanniában, de a dolgozók közel negyede véli úgy, hogy teljesen értelmetlen, sőt irritáló e kifejezések puffogtatása. A legtöbben azt gondolják ráadásul, hogy a menőnek gondolt szófordulatok legtöbb esetben indokolatlanok, visszatartják az üzletet, a dolgozókat pedig elszigetelté teszik – derül ki a fókuszcsoportos vizsgálatból.

A tanulmány, melyet az Institute of Leadership and Management (ILM) készített, azt találta, hogy e trendinek hitt kifejezéseken túl a késés, a szükségtelen céges levelezés és a pletykafészek kollégák tudják a legjobban kiverni a biztosítékot az irodai dolgozók körében.

Charles Elvin, az ILM vezérigazgatója azt mondja, „amikor az irodai jellegű kapcsolatok szoros közelségében tartózkodunk, azt látjuk, hogy látszólag a triviális ügyek is aránytalanul megnövekednek, ha nem avatkozunk közbe, és idegességet és haragot generálhatnak”. Ezért talán nem is túlzó azt állítani, hogy az irritáló zsargonok akár vissza is húzhatják az üzletet. A menedzser-zsargon akadálya lehet új üzletek megkötésének, és elkülöníti az újoncokat, mert azt érezhetik, hogy magukévá kell tenniük ezt a fajta beszédet, ha otthon akarják magukat érezni új munkahelyükön.

Hanyag elegancia vagy nagyképűsködés?

„Tedd bele magad”, „állj bele”,„ez most nem jött le” – a hivatali konfliktusokhoz nemcsak a lassú számítógépek vagy a maguk után elmosogatni képtelen kollégák vezetnek, hanem az ehhez hasonló mondatok is. Szintén idegesítőek a manapság trendinek minősülő, sikerorientált szövegek, mint amilyen például a „nem ismerünk korlátokat”, „gondolkodjunk innovatívan”, vagy a motiváló ösztönzések, mint a „told még meg kicsit”, „ennél te jobbat tudsz”, „rakj bele még egy kis inputot”, „lépd át a komfortzónád”…stb.

Bár kutatás erről még nem készült, anyanyelvi környezetünkben még idegesítőbb tud lenni az angol nyelvvel kevert sajátos multis szleng használata is, noha bizonyos munkakörökben (mint például az IT/telekommunikáció területe) megkerülhetetlen. Az úgynevezett sztenderdizálás folyamata egyébként egy általános nyelvi jelenség, mely során a nyelvhasználók képessé teszik anyanyelvüket arra, hogy a szükséges területeken használni tudják azt, és könnyebben fejezhessék ki önmagukat. Így minden csoport bizonyos nyelvi kódokat használ, mely lehetővé teszi a tagok közti szorosabb kapcsolatot, és olyan fél mondatokból is megértik egymást, melyeket más csoportok nem értenének meg. A nyelvi kódoknak tehát megkülönböztető szerepük van: ezzel erősíthetjük saját identitásunkat, beazonosíthatjuk egymást magunk között, kizárhatunk másokat, végül pedig félelmet vagy csodálatot válthatunk ki a környező világból.

A tanulmányból azonban most az derül ki, hogy a vállalati kommunikációban használt kifejezéseknek inkább romboló hatásuk van, hiába húzódik meg az egyszerűségre való törekvés igénye vagy néhány presztízsok a háttérben. Ennek ellenére kevesen fordulnak szembe a nyelvi divattal, és még kevesebben fordulnak oda a főnökükhöz egy kis „brainstorming” keretében azzal, hogy ezekkel a kifejezésekkel valójában csak rontanak a pozitív megítélésükön.

Néhány multis kifejezés:

Q1-ben =  első negyedévben

team building = csapatépítés

Átszkedzsuálnád? = Átütemeznéd?

Becécéznél? = Beraknál másolatba?

Akceptálom = Elfogadom

Konfirmálom = Megerősítem

Kitöltenéd a BO-t/Purchase Ordert = Kitöltenéd a beszerzési javaslatod?

Nehéz issue = Megoldásra váró ügy, probléma

Target = Célkitűzés

Kezdődik a WE = Kezdődik a hétvége

A Telegraph cikke nyomán.

A Jobline oldalán több mint 4000 állásajánlat vár megbízható cégektől. Ha feliratkozol Álláspostára is, nem maradsz le a legfrissebb nyitott pozíciókról>>