BrandChannel Slovenian Tourist Board 2020. november. 20. 11:30

Már most írjuk fel a bakancslistánkra Szlovéniát, mert tele van csodákkal!

Lassan beköszönt a tél, amikor az ember szíve szerint vagy az ablakból, a melegből nézné a hóesést, vagy lenyűgöző havas tájakon veszne el a hegyek szépségében. Képzeljük csak el a leghidegebb hónapokat a szlovén Alpok hegyláncain csúszkálva vagy az erdőkkel, hegyekkel körülvett festői Bledi-tónál! Bakancslistás élmények Szlovéniából.

Szlovénia a hegyek birodalma: északon, illetve nyugaton itt érnek véget az Alpok vonulatai, ami három nagyobb egységre osztható. Az ország legmagasabb csúcsai a Júliai-Alpokban, a Kamniki-Alpokban és a Karavankákon találhatóak. Szlovéniában emberi léptékű, háromezer méter alatti hegyek húzódnak, melyek csak arra várnak, hogy meghódítsuk őket. De álmodozhatunk a Budapesttől mindössze három és fél órányira fekvő, második legnagyobb szlovén város, a Maribor felett húzódó Pohorjéről is, ahol évtizedeken át rendezték az alpesi sí világkupa versenyeit. Mind a pályákat, mind a kirándulóutakat könnyedén meg lehet közelíteni a városból. A lankásabb lejtőktől a technikásabb hegyekig Szlovénia megszámlálhatatlan lehetőséget kínál az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek. Gyönyörködhetünk a Júliai-Alpok és egyben Szlovénia legmagasabb pontjában, a tengerszint feletti 2864 méteres Triglavban, ami a szlovénok nemzeti jelképe, vagy gondolatban megszámolhatjuk a Kamniki-Alpok nem kevesebb mint huszonnyolc, kétezer méternél magasabb csúcsát.

Síparadicsom a szomszédban

Az ország jelentős részét hegyek és dombok borítják, így nem is olyan meglepő, hogy mennyi kincset rejt a szlovén Alpok, és miért érdemes felírnunk a listára, ha a következő úti célunkat tervezgetjük. A kezdők és a profik is megtalálják a számításaikat Maribornál.

A családi élmények jegyében gondoljunk csak bele, milyen érzés Kranjska Goránál, a napozó teraszon várni a pályák alján, a város tövében a többieket, akik még az utolsó liftet is kihasználják a kiadós hüttés vacsora előtt, hogy csússzanak egyet. A kicsiknek, kezdőbbeknek ott vannak az egyszerűbb lejtők, a merészebbek pedig a fekete pályán kereshetik a kihívást. Összesen tizenyolc opció közül választhatunk.

Képzeljük el, ahogy a krvaveci pályászálláson ébredünk, és az 1450-1971 méteres tengerszint feletti magasságon kezdjük a napot. Sőt, innen olyan közel van a főváros, Ljubljana, hogy a síelést még városnézéssel is kombinálhatjuk, hogy másnap újult erővel hódítsuk meg a szűzhavat vagy a snowparkot – tele a snowboardosok és freestyle síelők legjobbjaival.

Itt az ideje, hogy beleszeressünk a sífutásba

Nincs annál megnyugtatóbb, mint az érintetlen természet szépségeiben gyönyörködni. A sífutás közben elmerülhetünk a tájban, a gondolatainkban, vagy ki is kapcsolhatjuk az agyunkat. Szlovéniában bárki nekivághat a kijelölt, karbantartott utaknak. A lelkes amatőrök és a profik is tervezhetik, merre indulnának. Merítsünk ihletetet a következő utazásunkhoz a Száva-völgy sífutópályáiból, a Kranjska Gorától egészen a Planica Nordic Centerig. Aki meg nem talál elég időt nappal a testmozgásra, biztonságosan veszhet el a sífutásban éjszaka, a Kranjska Gora ösvényein.

A sífutás mellett persze még rengeteg program vár ránk a szlovén Alpokban. Játszunk el a gondolattal, milyen lenne egy szürke hétköznap helyett a hegyeken szánkózni, vagy kinézni egy téli túraútvonalat, egy kiadós kiránduláshoz! Közel sem csak a síelőké a téli álomvakáció.

Téli tündérmese a Bledi-tónál

A Bledi-tó egyértelműen bakancslistás úti cél, egyszer mindenkinek látnia kell: nem véletlenül annyira népszerű fotós helyszín. Bled Budapesttől mindössze 520 kilométerre húzódik, és itt találjuk Szlovénia második legnagyobb természetes tavát. A vizen egy sziklára épült kastély varázsolja el a látogatókat, amiről már 1011-ből ismerhetünk feljegyzéseket. Ha feljutunk a 130 méteres magasságba, a panoráma majd önmagáért beszél. Az alpesi táj, a Júliai-Alpok és a Karavankák hegycsúcsai innen is lélegzetelállítóak.

Szlovénia sokkal több ámulatba ejtő vidéket rejt, mint gondolnánk. Az olasz-szlovén-osztrák határnál Kranjska Gora a síelők álma: családias és izgalmas egyszerre. Ha már felírtuk magunknak Szlovéniát a kipipálandó üdülőhelyszínek sorába, semmiképpen se hagyjuk ki a csodás Jasna-tavat, ahogy a legnagyobb természetes tavukat, a Bohinjit sem érdemes kihagyni a Vogel síterep mellett. Utóbbin egészen a völgyig csúszhatunk, snowboardozhatunk le a pályán, és az alacsony tengerszint feletti magasság (569 és 1800 méter) ellenére is hóbiztos a terep, mivel egy hideg völgykatlanban fekszik.

Ha az ember becsukja a szemét, nem nehéz magunk elé képzelni Pohorje lankáit, azon belül is Rogla felvonóit, ahol a kicsiktől a nagyokig, a kezdőktől az ugratók mestereiig bárki jól elszórakozik. Képzeletben sétáljunk végig az erdei függőhídon, és lássuk azt, amit a madarak látnak a magasból. Ezer méteren keresztül sétálhatunk a lombok között.

Szlovénia egyszerűen megunhatatlan, annyi lenyűgöző szépséget tartogat számunkra, hogy nehéz a döntés, hova tervezzünk először. A Soča-völgy szintén egy kihagyhatatlan “tétel”, szinte kötelező célpont a Triglav Nemzeti Park a Júliai-Alpokban. A smaragdszínű folyó vagy Kobarid települése mellett a Kozjak vízesés láttán egy melegebb, napsütésesebb napon egészen biztos elakad a szavunk, de igazi aranybánya a síelőknek, túrázóknak, sífutóknak és boardosoknak is a környék. Szlovéniát látni és tapasztalni kell, ezért érdemes előkelő helyet biztosítanunk neki a bakancslistánkon addigra, amikor már tervezhetünk utazást!