Képtelen felhagyni a kiskereskedők vegzálásával Nagy Márton és minisztériuma – pedig az egész sok hűhó semmiért

Ha nem megy erővel, próbáld meg csúnya szavakkal!

– a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor sem mond le árszabályozási mániájáról, amikor a hatósági ármeghatározási intézkedések már nem működnek. Az üzemanyagok után most ez történik az élelmiszer-kiskereskedelemben is. Az alapvető élelmiszerek – termékhiányokhoz és piaci zavarokhoz vezető – hatósági árazása előbb a kereskedők számára több mozgásteret biztosító kötelező akciózássá finomodott. Majd annak július 1-jei megszüntetése után a tárca a fenyegetés, a zsarolás és a hatósági vegzálás eszköztárát vette elő, és a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, hogy az nézzen a „tisztességtelen” vállalkozások körmére. Amelyek – vélelmezi az NGM – „túlzó” áremeléseket hajtottak végre, ráadásul „egyidejűleg”.

A GVH azonnal meg is indította az úgynevezett panaszeljárást. Ez a bejelentéses eljárások leglazábbika, amelyben nincsenek kötött formák, még csak egy űrlap sem, amit ki kellene tölteni. Ezt bárki kezdeményezheti, akár egy kézzel firkantott levéllel. Megszabott határidők sincsenek az eljárásra. Ha az NGM igazán komolyan gondolná, valószínűleg a formálisabb bejelentés eszközéhez nyúlt volna, pontosan meghatározva, hogy miféle versenyjogsértést gyanít mely vállalkozásoknál, és ezt milyen bizonyítékokkal támasztja alá.

A panaszeljárásban a GVH megvizsgálja a kezdeményezésben foglaltakat, illetve saját hatáskörben is adatgyűjtést végez, többek között adatkéréssel fordul a kötelező akciózásban korábban érintett kereskedelmi vállalkozásokhoz is – közölte a HVG-vel Horváth Bálint, a versenyhivatal kommunikációs vezetője. A panaszeljárásnak konkrét, a kereskedőket érintő következménye nem lehet, a hatóság csak arról dönt, hogy indítson-e versenyfelügyeleti eljárást. Persze a vizsgálódás puszta ténye is hatással van az érintett szereplőkre, alighanem erre utalt Horváth a közmédia műsorában, „terelő hatást” emlegetve. A GVH emellett indíthat – konkrét jogkövetkezményekkel szintén nem járó – piacelemzést vagy ágazati vizsgálatot is.