A görög és indiai kultúra találkozása, valamint a buddhista művészet születése – Szeretettel Budapestről
Szerzőnk nyári vakációját Magyarországon tölti, így Szeretettel külföldről sorozatunkban ezúttal nem Delhiből jelentkezik írásával, amelynek témája azért nem esik távol Indiától.
Mit csináljon az ember, ha magyarországi látogatása idején honvágyat érez második, választott hazája, India iránt? Elmenjen a számtalan indiai étterem egyikébe? Ezt bármikor megteheti, viszont csak most láthat egyszerre két indiai témájú kiállítást is a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban.
A Buddhák földje/Gandhára című tárlat a görög és indiai kultúra találkozását és a buddhista művészet születését mutatja be a középkori selyemút mentén, az Indus 100 plakátkiállítás pedig a mai Pakisztán területén található mohendzsodárói (más átírás szerint Móhan Dzsódaró) régészeti feltárások eredményére és ezek jelentőségére hívja fel a figyelmet.
A Buddhák földje/ Gandhára kiállításra a múzeum gyűjteményének nyolcvankét különleges darabját válogatta ki Aklan Kata Anna kurátor. Ezeket egészítik ki azok az érmék, amelyeket a Nemzeti Múzeum kölcsönzött a tárlatra.
A területet, amelyen Gandhára is található, az i.e. 4. században Nagy Sándor hódította meg. Bár uralma nem tartott sokáig, a hellenizmus hatása nem múlt el, a nagy makedón hadvezért követő kormányzók idejében pedig például perzsa és nomád elemekkel gazdagodott az ottani kultúra. Ezt szemléltetik a kiállításon látható ivókupák és érmék is, amelyeken görög vagy perzsa istenekhez kapcsolódó elemeket látni, ezek gyakran a jólét kultuszát tükrözik.