Berlin szövedéke alól itt-ott még mindig előbújik a két különböző város
A német főváros két felét évtizedekig elválasztó fal ma már a múlté, ám a lebontása óta eltelt idő sem tüntetett el minden különbséget Kelet- és Nyugat-Berlin között.
Újraegyesítésének negyedik évtizede közepén jár Berlin. Vagyis már hosszabb idő telt el a fal 1989-es lebontása óta, mint amíg az 1961-es megépítése után egyáltalán állt. Bőven volt hát idő, hogy összenőjön, ami összetartozik, kiegyenlítődjenek a különbségek, egységes legyen a városkép, s nyoma se legyen az egykori erőszakos kettévágásnak.
Miért látható ma a berlini fal leomlása a Google kereső főoldalán?
A berlini fal leomlása 30. évfordulója előtt tiszteleg ma különleges főoldali logóval a Google.
Első pillantásra így is van. Hiszen zavartalanul lehet közlekedni a két városrész között. Az egykori Kelet-Berlinből úgy juthat át akár autós, akár gyalogos a nyugati oldalra, hogy szinte észre se veszi, mikor lépte át a „határt”. Kivétel persze van. Ilyen a mementóként meghagyott faldarab, a graffitikkel, festményekkel turistavonzó East Side Gallery,
a szimbolikus Brandenburgi kapu, valamint a politikai giccsként üzemeltetett Checkpoint Charlie,
a szövetséges megszálló csapatok egykori átkelőhelye, ahol már több usánkát adtak szuvenírként, mint ahány valaha is volt az itt állomásozott Vörös Hadsereg katonáinak fején.
A megosztott Berlin 1966-ban:
Ezeken kívül azonban csak a figyelmes látogató veszi észre a belvárosban azokat az útburkolatba süllyesztett macskaköveket, amelyek a fal egykori vonalvezetését követik. A többség úgy lép vagy hajt át rajta, hogy nem gondol arra, ez a vonal egykor áthághatatlan határt jelentett. Pedig a Treptower Park közelében még egy meghagyott őrtorony is emlékeztet a múltra.