Drogpiac: a magyarok legfeljebb a piszkos munkát végzik el a nemzetközi bűnszervezeteknek

Magas kerítés és kamerák védték a Kecskemét melletti telephelyet. Volt is mit védeni, mivel Bagaméri Tamás és társai háromszázmillió forintot költöttek arra, hogy a professzionálisan felszerelt marihuánagyár működjön. A kétemeletes, újonnan épített és a legmodernebb eszközökkel felszerelt csarnokot a beltéri növénytermesztéshez szükséges öntöző-, világító- és szellőzőrendszerrel szerelték fel, az egész rendszert pedig távolról, számítógépről lehetett irányítani.

Azért, hogy elfedjék a termeléshez szükséges magas áramfogyasztást, a telephelyre drága ipari generátorokat telepítettek. Ez kellett ahhoz, hogy beváljon Bagamériék grandiózus terve, és több ezer marihuánanövényt tudjanak termeszteni és feldolgozni. Az áru ezután került a kereskedőkhöz, rajtuk keresztül pedig a fogyasztókhoz.

Az üzlet beindult, a banda azt tervezte, hogy a telephelyen egy újabb csarnokot húz fel, ám egy rendőrségi akció közbeszólt: 2021. május 21-én a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei felszámolták a telepet. 165 kiló kábítószert foglaltak le (köztük kokaint is), és miután azonosították a bűnszervezet tagjait, 380 millió forintnak megfelelő vagyont szereztek tőlük vissza, de a csapatból mindössze hét embert tudtak elfogni.

A többiek Spanyolországba szöktek, és ha a gyárat már nem is, de a drogkereskedelmi hálózatukat még onnan is működtetni tudták.