Drogpiac: a magyarok legfeljebb a piszkos munkát végzik el a nemzetközi bűnszervezeteknek
A 23 milliárdos csepeli kokainfogásról és a Dublinban hatvan kiló heroin társaságában elfogott magyarokról szóló hír alapján akár tűnhetne is úgy, mintha Magyarország lenne az új Kolumbia, és egy nyugalmazott vadászpilóta az új Escobar. Ám valójában törökök, albánok, szerbek a hazai kábítószerpiac igazi nagyágyúi, a magyarokra leginkább csak a kockázatos kulimunka marad, vagy heti néhány kiló drog, ami nemzetközi viszonylatban semmi.
Magas kerítés és kamerák védték a Kecskemét melletti telephelyet. Volt is mit védeni, mivel Bagaméri Tamás és társai háromszázmillió forintot költöttek arra, hogy a professzionálisan felszerelt marihuánagyár működjön. A kétemeletes, újonnan épített és a legmodernebb eszközökkel felszerelt csarnokot a beltéri növénytermesztéshez szükséges öntöző-, világító- és szellőzőrendszerrel szerelték fel, az egész rendszert pedig távolról, számítógépről lehetett irányítani.
Azért, hogy elfedjék a termeléshez szükséges magas áramfogyasztást, a telephelyre drága ipari generátorokat telepítettek. Ez kellett ahhoz, hogy beváljon Bagamériék grandiózus terve, és több ezer marihuánanövényt tudjanak termeszteni és feldolgozni. Az áru ezután került a kereskedőkhöz, rajtuk keresztül pedig a fogyasztókhoz.
Az üzlet beindult, a banda azt tervezte, hogy a telephelyen egy újabb csarnokot húz fel, ám egy rendőrségi akció közbeszólt: 2021. május 21-én a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei felszámolták a telepet. 165 kiló kábítószert foglaltak le (köztük kokaint is), és miután azonosították a bűnszervezet tagjait, 380 millió forintnak megfelelő vagyont szereztek tőlük vissza, de a csapatból mindössze hét embert tudtak elfogni.
A többiek Spanyolországba szöktek, és ha a gyárat már nem is, de a drogkereskedelmi hálózatukat még onnan is működtetni tudták.