A kata- és rezsiváltozások nincsenek benne, sportra és propagandára több jut a jövő évi büdzséből

Viccbörzévé silányította a költségvetési vitát a kormány: ellazsálta, hogy a tervezet júniusi benyújtása óta bekövetkezett változásokat átvezesse a dokumentumban. Így egyebek mellett azt is megszavazták a képviselők, hogy jövőre 227 milliárd forint folyik be a kisadózó vállalkozások tételes adójából, azaz a katából, közel annyi, mint az idén. Ezek szerint nem tűnt fel nekik, hogy egy héttel korábban ugyanők ennek az adóformának a radikális szűkítéséről döntöttek.

Az átalakítás a költségvetés júniusi benyújtása idején nem is lehetett napirenden, erről tanúskodik a törvényjavaslat középtávú kitekintése: katából a következő négy esztendőben is évi 234–246 milliárd forintra számított a pénzügyi tárca. A katázók megrostálásától és súlyosabb adók alá terelésétől egyébiránt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint tág határok közt mozgó, 50–300 milliárd forint többletbevételt vár az állam, ám a dokumentumban ennek sincs nyoma (a rezsicsökkentés csökkentésének részletes szabályait cikkünk megjelenésével egyidőben tették közzé a Magyar Közlönyben).

Ezért baj, hogy az ellenzék nem létezik

Néhány vérszegény lépésen kívül az ellenzék nem csapott le a legforróbb belpolitikai ügyekre, a kata kivéreztetésére és a rezsicsökkentés szűkítésére, sőt az ezek miatti utcai tiltakozáshullámnál is csak meghúzódik a háttérben. A látványos tétlenség okait keresve arra jutottunk: több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.

Nem ez az egyetlen tétel, amely arról árulkodik, hogy sem a képviselők, sem az előterjesztők nem veszik komolyan az állami gazdálkodás elvileg legfontosabb törvényét. A tervezet például 5,2 százalékos inflációval kalkulált, jóllehet az áremelkedés megfékezésének fő felelőse, a Magyar Nemzeti Bank a júniusi Inflációs jelentésben már 6,6–8,2 százalék közti tartományt jövendölt. Az MNB azt is beépítette ebbe a prognózisba, hogy a kormány október 1. és 2023. június 30. között fokozatosan megszünteti a kiválasztott élelmiszerekre és üzemanyagokra elrendelt árstopot. Azóta még tovább nőtt az infláció gyorsulásának kockázata.

A benzin és a gázolaj ára visszaáll „a határidős jegyzések által indokolt szintre” – feltételezte a jegybank. Ezt sorvezetőnek tekintve a Kopint-Tárki úgy véli, hogy az üzemanyagok árának havi 4–6 százalékos, 25–30 forintos emelése a termékcsoport árindexét hónapról hónapra mintegy 2 százalékponttal emeli meg 2022 utolsó negyedévében és 2023 első felében.

Növeli az árszintet az extraprofitra hivatkozva kivetett adók többsége is, amennyiben a terheket vagy azok nagy részét a termelők és forgalmazók áthárítják a fogyasztókra. A különadók és pótadók együttesen cirka ezermilliárd forintos költségvetési bevételt jelentenek jövőre, de inflációs hatást az előterjesztő nem tulajdonított nekik.