Hollandián múlik, hogy a románok és a bolgárok teljesen szabadon utazhassanak az EU-ban
6 perc
2022.10.15. 14:00
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő cseh kormány minisztere konkrét ígéretet tett arra, hogy decemberben döntenek Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez, de a holland kormánynak és parlamentnek vannak kifogásai. Az viszont már eldőlt, hogy Horvátország január 1-től az övezet tagja.
Több mint egy évtizede húzódik Románia, Bulgária és Horvátország schengeni tagságának ügye, de a három ország helyzete nem azonos. Horvátország ugyanis már hátradőlhet: a 2013-ban csatlakozott ország gyakorlatilag első pillanattól kezdve teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, így májusban el is dőlt, hogy január 1-től tagok lesznek.
A románok és a bolgárok 2007 óta tagjai a közösségnek, 2011 óta tulajdonképpen megfelelnek a feltételeknek, alkalmazzák is a szabályokat, ám esetükben az európai nagypolitika azonban közbeszólt. Ők további vizsgálódásra számíthatnak.
Több tagállam azért késleltette a folyamatot Románia és Bulgária esetében, mert aggódott, hogy az ezekben az országokban uralkodó korrupció rossz hatással lenne a belső biztonságra. A schengeni övezeten belül ugyanis mindenki szabadon, további határellenőrzések nélkül utazhat, vagyis aki belül van, az akadálytalanul eljuthat bárhová. Több nyugat-európai országban pedig amiatt aggódnak, hogy bűnözők, terroristák vásárolhatnák meg a szabad utazás jogát.
Hogy juthatott el közel 12 év teljhatalomtól egy rendőrségi celláig a volt bolgár miniszterelnök?
Sok országban vádolják a hatalmon lévő politikusokat korrupcióval, de ritkán jutnak el oda, mint most Bulgáriában: őrizetbe vették a volt miniszterelnököt, és az egykori pénzügyminisztert is. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség volt az Európai Ügyészségre is, valamint egy olyan kormányra, amelynek a rendkívül sok más probléma közepette elemi érdeke volt, hogy bizonyítsa: legalább az elődei korrupciós ügyeivel tud mit kezdeni.
A schengeni szabályok megszüntetik a belső határellenőrzéseket, ugyanakkor összehangolják és megerősítik a térség külső határainak védelmét. A nemzeti hatóságok azonban ellenőrizhetik a belső határokon, vagy annak közelében az embereket abban az esetben, ha rendőrségi információk vagy tapasztalatok megkövetelik a felügyelet átmeneti fokozását.