Orbán pávatánca másként mutat Brüsszelben és Moszkvában

Furcsa elvek szerint működik a magyar külpolitika. Amikor Brüsszelt kell bírálni, azonnal magas fokozatba kapcsolnak az illetékesek, és számtalanszor elhangzott már, hogy nem azért harcolt a magyar nép a szovjet birodalom ellen, hogy most önként hajtsa a fejét az új Moszkva, azaz Brüsszel jármába.

Amikor viszont a jelenlegi, szabadon választott szövetségeseink – az EU mellett a NATO – elítéli azt az Oroszországot, amelynek vezetője, Vlagyimir Putyin államfő a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió széthullását, majd mosolyogva kommentálta azt, hogy az orosz titkosszolgálat épületében ismét felállították a bolsevik Cseka rettegett alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek a mellszobrát, a magyar kormány különféle indokokkal teljesen kihátrál a közös fellépésből, vagy igyekszik a minimumra redukálni az intézkedések hatását.