Egyiptom "a Nílus ajándéka", de mostantól Etiópia is az akar lenni
A hamarosan elkészülő gigantikus etiópiai vízerőmű megcsapolja Egyiptom vízforrásának, a Nílusnak a hozamát. A folyam medencéjének országaira a népességrobbanás a jellemző, így a víz egyre fontosabb természeti erőforrássá válik.
Az ókori egyiptomi civilizáció nem jöhetett volna létre a Nílus áradásai nélkül. A mai Egyiptom nem kevésbé függ a Nílus vizétől, ezért Kairóban egyre idegesebben fenyegetik Etiópiát, amely a folyó keleti főágán, a Kék-Níluson Afrika legnagyobb vízerőművét építi. A háború elkerülése érdekében az USA próbál közvetíteni Egyiptom, Szudán és Etiópia között, és a napokban Washingtonban állítólag meg is született egy előzetes megállapodás a szakértők részéről.
A Nagy Etiópiai Újjászületés Gátjának (GERD) nevezett, ötmilliárd dolláros beruházás 75 százalékban készült el, de Addisz-Abeba már az idén el akarja kezdeni a duzzasztó feltöltését. És ez az, ami rendkívüli módon aggasztja Egyiptomot, hiszen a Nílus hozamának 57 százaléka származik az etiópiai vízgyűjtő területekről,
Egyiptom vízellátásának pedig közel a 90 százalékát a folyó adja.
Az eddigi szakértői egyeztetések egyik fő vitapontja is a feltöltés üteme, a másik pedig az, hogy mennyi vizet kapnak a Nílus alsó szakaszának országai – azaz Egyiptom és Szudán.
Etiópia öt–hét év alatt szeretné megtölteni a hatalmas duzzasztót, és ehhez összesen legalább 67 milliárd köbméternyi víz kell, a teljes kapacitás azonban 74 milliárd, amely hozzávetőleg a Nílus egyéves teljes hozama. Egyiptom viszont 12–20 éves periódusban gondolkodik. Továbbá azt szeretné, ha legalább évi 40 milliárd köbméternyi vizet garantálna számára Etiópia, ám az csak 31 milliárdot ígér. A feltöltés alatt jelentős mértékben – akár a negyedével is – csökkenhet a Nílus vízhozama.
A vízerőmű körüli vitáról: