A Migration Aid szerdán délelőtt sajtótájékoztatón ismertette az utóbbi napokban a kormánypárti sajtóban néhány napja nagy leleplezésként ismertetett Soros-hálózatról szóló Bayer Zsolt-cikk hátterét. Azt mondják, hónapokkal ezelőtt kereste meg őket egy külföldi cég, akik mintha adatokat akartak volna kiszedni belőlük, ezért aztán találkozójukról a magyar civilek titokban kép- és hangfelvételt készítettek. Az biztos, hogy a találkozó dokumentumai a kormánypárti sajtóhoz kerültek.
A kormánypárti sajtó támadásaira reagálva tartott sajtótájékoztatót szerdán délelőtt Budapesten a Migration Aid és vezetője, Siewert András. A sajtótájékoztató elején Siewert két fotót mutatott, az idősebb férfit és a fiatalabb nőt ábrázoló képek szerinte azokat a Fidesz által beépített "oknyomozó újságírókat" ábrázolja, akik pár hónapja egy cég képviselőjeként környékezték meg a civil szervezetet, majd a kettejük kapcsolatfelvételéből származó információkat alapján Bayer Zsolt írt cikket a Magyar Időkben. Bayer hétfői cikke a "Soros-féle világhálózat" állítólagos titkos céljairól és indítékairól szól, Siewert elmondta, hogy ez a cikk az elmúlt két napban már bekerült a Fidesz kampányába.
A Migration Aid vezetője azt mondja, először még decemberben kaptak egy levelet egy orosz nevű Grigorij Alexandrov nevű férfitól, amelyben Siewertet szakértőnek kérte fel egy Smart Innotech nevű cég menekültek beazonosításához szükséges eljárásokhoz. A céget próbálták lecsekkolni, de ilyen nevű nem volt Angliában. Gyanúsnak tűnt a dolog, nem válaszoltak az e-mailre. De jött egy újabb, két napra rá, győzködve Siewertet - majd bécsi találkozóra hívta teljes költségtérítéssel. Január 9-én sor is került a találkozóra. Ekkor Siewert már azt sejtette, hogy ez már egy beszervezési kísérlet is lehet külföldi titkosszolgálatok részéről. Ráadásul a három e-mailben három különböző módon írta alá a levelet Alexandrov.
Bayer Zsolt cikkéhez ebből a találkozóból, meg a két fél levelezéséből szivárogtak ki információk - állítja Siewert, ám titokban a Migration Aid is készített felvételeket, és azt mondja, mivel felmerült bennük, hogy egy külföldi titkosszolgálat beépítési kísérletével állnak szemben, a találkozó után jelentették a magyar hatóságnak a dolgot, és átadták a felvételeket. (Azt nem árulta el kérdésre sem Siewert, hogy melyik hatóságot keresték meg.)
"A mi háromórás hangfelvételünk nem olyan vágott és rossz minőségű, mint a Bayer Zsoltéké", mondja Siewert, aki azt is elmondta, összesen két találkozóra került sor, a Migration Aid sokat egyeztetett előtte más civilekkel, és a válaszokkal is készültek, hogy mondjanak is valamit, meg ne is. Siewert szerint a magát Alexandrovnak kiadó férfi erős izraeli akcentussal beszélt, és a beszélgetés közben további magyar menekültekkel foglalkozó kérdésekkel állt elő, majd politikai síkra terelte a témát. Már az illegális ellenállás módjairól esett szó, azután pedig a menedékkérők adatbázisba gyűjtéséről. Az illegális metódusokra utaló provokatív kérdéseket Siewert elutasította. "Több 10 millió forintba kerülhetett az egész akció" - véli Siewert, de nem tudta részletezni, hogy hogyan állt össze ez az összeg. Az elhangzottak alapján a civil vezető úgy számolt, hogy mivel egy projektre kérték fel őket, ha ezt elfogadják, elvégzik, akkor ekkora költséget is vállalniuk kellett volna az állítólagos megbízóknak. Siewertnek a bécsi utazáshoz százezres költségtérítést ígértek, de ők nem fogadták el. Alexandrov viszont szerinte repülővel érkezett Bécsbe, és pénzbe került a fiktív cég honlapja is.
Aztán már a biometrikus adatgyűjtésről volt szó egy másik találkozón, a technikai hátteret adta volna a cég, és személyes adatokat szerettek volna a Migration Aidtől. De ők ilyeneket nem gyűjtöttek, a ruhákhoz való méreteket gyűjtötték - Alexandrovnak nem ezt mondták, hanem sejtelmesen egy excel-tábláról beszéltek. Arra is utalt, hogy gondolkoznak szakmai egyeztetésen, kapcsolatépítésen. Alexandrovék arról is beszéltek, szeretnének bejutni a tranzitzónába, és ebben tud-e segíteni a Migration Aid, de Siewert szerint erre kitérő választ adtak, mint ahogyan arra sem adtak pozitív visszajelzést, amikor a titokzatos idegen arról kezdett beszélni, hogy a Magyar Helsinki Bizottságot is be kéne vonni ebbe az ügybe.
A Migration Aidet aztán már csak az érdekelte, ki állhat az akció mögött, ezért tettek bejelentést a meg nem nevezett hatóságnak és ezért adták át az e-maileket és a hangfelvételt, már az első találkozó után. A hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy mit reagáltak a hatóságok a bejelentésére, Siewert csak mosolygott, de nem válaszolt.
A civil vezető azt mondja, ő maga küldte át Alexandrovnak azt a Bayer Zsoltnál is felbukkanó Soros-hálózatos listát, amelyet ő egyébként egyszerűen Facebook-oldalak kikopizásával állított össze. Február végén eltűnt Alexandrov és a cége, a Smart Innotech is. Majd megjelent a Bayer Zsolt-féle cikk.
A Migration AId az orosz és az izraeli titkosszolgálatokat sejtette a háttérben. Alexandrov folyamatosan illegális, alkotmányos rend elleni cselekedetekre buzdította a Migration Aidet. Ki fizette az akciót? Ki bólintott rá erre a Fideszen belül? - sorolja a kérdéseit Siewert. Elképzelhető, hogy az izraeli kormény megpróbál beavatkozni a magyar választásokba? - ez merült fel Siewertben, aki amúgy azt mondta, nincs jó véleménye Sorosról, mindent a pénzért csinál, ahogy a Fidesz is. A titkosszolgálati hátteret Siewert úgy látja igazolhatónak, hogy Alexandrov profi volt, a gyanút az akcentusa vetette fel.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért mentek bele ebbe a gyanús találkozóba, Siewert azt mondta, azért, hogy utánamenjen a dolognak, lerántsák a leplet. Egyébként úgy tudják, a Migration Aid mellett más civilek is kaptak megkereséseket, más szervezeteket is megpróbáltak volna besározni. A szervezet együttműködik a hatóságokkal, és remélik, hogy szakmai sztenderdjeiket követve dolgoznak most majd tovább.
A Kormányzati Kommunikációs Központ közleményt adott ki a Migration Aid sajtótájékoztatója után, de abban a Siewert által elmondott gyanúkra nem reagáltak, viszont kifejtették, hogy a Soros-szervezetek működését be kell tiltani.