hvg.hu: Most is Orbán Viktorhoz jött? (Az interjú hétfő este Budapesten készült – a szerk.)

Kelemen Hunor: Nem, ez alkalommal nem vele tárgyaltam, nem is volt találkozó tervbe véve. Semjén Zsolttal volt egy találkozóm.

hvg.hu: Azért kérdem, mert láthatóan szoros a kapcsolatuk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kampányanyagain vele látható egy képen. Ezek szerint ön mellett kampányol a romániai elnökválasztáson?

K. H.: Már az európai parlamenti választás előtt volt egy közös sajtótájékoztatónk Szatmárnémetiben. Már akkor is támogatta a listánkat. Augusztusban is találkoztunk, amikor is sok sikert kívánt az indulásomhoz, úgymond támogatott. A múlt héten úgy döntöttünk az RMDSZ-ben, hogy a kampány finisében az erről a kézfogásról készült képet is használjuk. Természetesen ezt egyeztettük vele is, hozzájárult ahhoz, hogy a képet használjuk.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, romániai államfőjelölt

Stiller Ákos

hvg.hu: Több mint tíz évig hidegháborús volt a viszony a Fidesz és az RMDSZ között, ráadásul a magyar kormánypárt segítségével 2011-ben létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt is indít jelöltet a romániai elnökválasztáson, Orbán mégis önt támogatja. Minek köszönhető ez a fordulat?

K. H.: Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy helyrepakoljuk a dolgainkat. Nem volt egyszerű, de úgy tűnik, sikerült. Egyébként korábban kifejezetten jó volt a viszony a Fidesz és az RMDSZ között.

hvg.hu: Legfeljebb az 1990-es években, mert később az RMDSZ folyamatosan azért bírálta a Fideszt, hogy beleavatkozik az erdélyi magyarság ügyeibe és megosztja a romániai magyar választókat.

K. H.: Az első Orbán-kormány időszakában normális volt a viszony. Kétségtelen, később elhidegültünk egymástól. Részben az RMDSZ is azt várta tőlem, másrészt én magam is tisztában voltam vele, hogy a magyar kormánnyal, illetve a 2010-ben kormányra került Fidesszel rendezzem a viszonyt (Kelemen 2007-ben lett a szövetség ügyvezető elnöke – a szerk.). Több alkalommal is tárgyaltak a Fidesz és RMDSZ delegációi, volt néhány őszinte négyszemközti beszélgetésünk is. Ő is tudja, hogy az RMDSZ milyen támogatottsággal bír a romániai politikában, honnan hova jutott. A személyes kapcsolat is fontos, e nélkül nem működne.

hvg.hu: Miért nem működött ez az elődje, Markó Béla idején?

K. H.: Ezt tőlük kell megkérdezni, nem vagyok senkinek sem a szóvivője.

hvg.hu: Ismerve a magyar szavazók arányát a romániai választásra jogosultak körében, nyilván román voksolókat is megcéloz a kampányában, különben nem fog jó eredményt elérni. Az ő esetükben nem kontraproduktív Orbánnal kampányolni?

K. H: Nem kell különösebben ezt magyarázni, magyarázkodni pedig semmiképpen nem kell. Ez nem tartozik föltétlenül a román választókra, mert a magyar miniszterelnökhöz fűződő viszonyunk nem érinti őket. Ebben a régióban – ahol a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe – a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy ország támogatja a határon túl élő, kisebbségben lévő közösségeit. A román kormány is támogatja törekvéseikben az ukrajnai vagy a magyarországi román közösségeket. Nyilván ebben arra az országra lehet számítani, amit anyaországnak tekintenek – bár nem szeretem ezt a szót, mert nem vagyunk „gyerekek”. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a román szavazóknál az etnikai falak sajnos még most is erősek, nehéz áttörni őket. Vannak persze román emberek, akik 2009-ben is rám szavaztak, és számítok most is a támogatásukra, de azt nem lehet mondani, hogy a románok tömegesen szavaznának át az RMDSZ-re.

hvg.hu: Attól nem tart, hogy a román politikai elit rárepül majd arra, hogy Orbánnal kampányol? Az utóbbi időben bal- és jobboldali politikusok egyaránt bírálták a magyar miniszterelnököt. Egyáltalán van-e Orbán-fóbiájuk a román politikusoknak?

K. H.: Általánosságban nincs. Vannak persze, akiknek van, vannak, akik az orbáni politika bizonyos elemeit bírálják, és vannak, akik egy kicsit sóvárogva nézik Orbán döntéseit, mert nekik nem volt bátorságuk meglépni. A leköszönő államfő, Traian Basescu tavaly beszólt a tusványosi szabadegyetem miatt, ám pár héttel ezelőtt baráti találkozón fogadta Orbán. Ezért azt mondanám, a román politikai elitre – melyet egyre kevésbé lehet bal-jobb alapon kategorizálni – inkább az jellemző, hogy a magyar kártyát vagy Magyarország ügyét akkor húzzák elő, ha szavazatokat tudnak ezzel szerezni. És ezt a kártyát most már pro vagy kontra is előhúzhatják. Ott van példának Basescu: őt a székelyek sokszor „túlszerették”, mert udvarolt nekik, aztán hatalmas pofonokat kaptak tőle. Ami a miniszterelnököt, a szociáldemokraták államfőjelöltjét illeti: Victor Ponta az utóbbi időben visszafogta magát, nem mondott sem jót, sem rosszat Orbánról.

A nevezetes kézfogás

RMDSZ

Most vannak olyan elnökjelöltek – Ponta, Calin Popescu-Tariceanu, Klaus Johannis –, akik magyar nyelvű kampányanyagokat készíttettek, de úgy gondolom, hogy a romániai magyar szavazókat nem lehet ezzel megvezetni. Ugyanis hiába vannak magyar szórólapjaik, a kisebbséget foglalkoztató kérdések nem jelennek meg egyetlen román párt, jelölt politikájában, retorikájában sem, nem vállalják fel. Az RMDSZ előállt egy autonómia tervezettel, de erről vagy nem beszélnek, vagy teljes egészében leseprik az asztalról. Én még egyetlen román politikustól sem hallottam azt, hogy „ezt mi nem tudjuk támogatni, cserében viszont ezt vagy azt ajánljuk, támogatjuk, így vagy úgy garantáljuk majd az identitásotok megőrzését”.

hvg.hu: Mint ahogy a korábbi választások előtt, az RMDSZ most is az autonómiával kampányol. Ebben élvezik a magyar kormány támogatását?

K. H.: A magyar kormány jelezte, azt a törekvést, koncepciót támogatja, melyet a határon túli magyarok legitim szervezetei dolgoztak ki. Ahogy a régebbi, kulturális autonómiára vonatkozó tervezetet, úgy ezt a koncepciót is az RMDSZ dolgozta ki. Én annak örülök, hogy sem a Fideszből, sem a baloldali pártokból nem akarta megmondani senki, hogy milyen utat válasszunk.

hvg.hu: A Fidesz nagyon sokáig az autonómiát helyezte a határon túli magyarokra vonatkozó programja középpontjába. Viszont az utóbbi években még az autonómia szó is eltűnt a retorikájukból, ahogy a bukaresti egyetemen tartott beszédében ön is elismerte, már Orbán sem beszél róla.

K. H.: Pontosítok: azt mondtam, hogy a legutóbbi találkozónkon nem került elő a téma. Én viszont felhoztam, hogy készül a tervezetünk és nemsokára közvitára bocsátjuk. Úgy látom, hogy az utóbbi időben nem úgy közelít ehhez a kérdéshez, mint a Fidesz-program egyik sarkalatos pontjához, hanem rábízza a helyi közösségekre. Azt látom, hogy a Vajdaságban Pásztor Istvánék kidolgozták a kulturális autonómia koncepciót, és ehhez – ahogy a nemzeti tanácsok felállításához is – minden segítséget megkaptak. Ugyanez a helyzet most Kárpátalján is. Felvidéken más a helyzet, ott nem használják az autonómia szót, mert a szlovák többségi társadalomban még annál is nagyobb az elutasítottsága, mint bárhol máshol. Helytelen ugyanis az a politika, amely Budapestről erőlteti a szomszédos országok politikusainál az autonómiát. Ugyanis a román politika ilyen esetekben nem is tehet mást, mint határozottan és hangosan elutasítja, az ügy pedig egy centit nem megy előre. Pontosan tudom, hogy milyen nehéz a román társadalommal ezt elfogadtatni, de mi ezen dolgozunk.

''az ügy pedig egy centit nem megy előre''

Stiller Ákos

hvg.hu: Mit szólt ahhoz, hogy a magyar kormány csak úgy átengedte az uniós milliárdokat tartalmazó határon átnyúló fejlesztéseket a román félnek?

K. H.: Az irányító hatóság egy cikluson keresztül itt volt Magyarországon. Nem tartom problémának, hogy a következő ciklusban a társországba, Romániába kerüljön. Az is világos, hogy a magyar kormány az itteni hatóság munkájával nem volt megelégedve. De körvonalazódik egy megállapodás, mely szerint kölcsönös jóváhagyás kell mind az irányító hatóság, mind a titkárság vezetőjének kinevezéséhez. Egyébként a határ menti együttműködési programok – legyen szó közút- vagy műemlék-felújításról – mindkét ország számára fontosak, a normális ügymenet része, hogy erre a költségvetési ciklusra átkerülnek Romániába az irányító hatóságok.

hvg.hu: Szeptember végén a bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetemen a román politikai elemzők addig faggatták önt az orbáni stratégiához fűződő viszonyáról, amíg végül elhatárolódott a tusványosi beszédtől, „illiberális” politikától.

K. H.: Szó szerint nem ezt mondtam, de volt, aki így értelmezte. Mindig is a liberális demokrácia híve voltam, és vitathatatlan, hogy a magyar liberalizmusnak is nagy hagyományai vannak, gondoljunk csak 1848-ra, vagy a dualizmus korszakára, ami az országépítés egyik legfényesebb korszaka volt. A demokráciának nincs alternatívája, ami az államszervezési modelleket illeti, azt gondolom, hogy ennél jobbat még nem talált ki senki. Én nem tudok arról, hogy Orbán a liberális demokrácia intézményeit fel akarná számolni, és olyat sem mondott soha, hogy hátat akarna fordítani a nyugati értékrendnek. Nem is lehetne, hiszen Szent István óta ezt az utat járjuk. Ettől függetlenül lehet arról vitatkozni, hogy a liberalizmus, mint politikai ideológia holt tart.

''az EU is útkeresési szakaszban van''

Stiller Ákos

hvg.hu: A romániai lapokat olvasva kitűnik, hogy a román elit nagy többségében atlantista, Amerika-barát és nagyon tart az oroszoktól. A román köztévé volt vezetője, a politikai elemző, Alexandru Lazescu a múlt héten arról írt, hogy veszély fenyegeti Romániát, mert Putyin „barátai” – Orbán Viktor, a szerb elnök és miniszterelnök, továbbá az oroszokhoz húzó bolgár elit – elszigetelhetik Bukarestet.

K. H.: Tény, hogy néhány kivételtől eltekintve a román elit pártállástól függetlenül atlantista. És az is tény, hogy – többek között Moldávia helyezte miatt is – van egyfajta távolságtartás az orosz politikával szemben. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az Európai Unió, de a tagállamai is útkeresésben vannak. Ebben az útkeresésben vannak, és még lesznek súrlódások: mást gondol bizonyos kérdésekről Románia, mást Magyarország vagy Lengyelország. Kérdés, hogy végül mi lesz a konklúzió: kialakul-e tíz évvel Kelet-Európa csatlakozása után egy újabb közös nevező vagy hagyják lassan széthullni. Azt azért látni kell, hogy az EU megerősítésében a tagországokon kívül senki nem érdekelt, sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Kína. Egyik EU-n kívüli nagyhatalom sem. Azt nem hiszem, hogy ma Magyarország más, EU-n kívüli utat keresne, mert egyedül nem boldogul, ahogy a határon túli magyaroknak sem lenne jó egy ilyen különutasság. De hozzáteszem, nemcsak Magyarország, a jóval erősebb és nagyobb Németország sem boldogulna önmagában.

hvg.hu: Említette, hogy Romániában már nem sok értelme van bal- vagy jobboldalról beszélni. Akkor mi a tétje a novemberi elnökválasztásnak?

K. H.: Lezárul egy tízéves ciklus, a Basescu-éra, új fejezet kezdődhet. Még ha nincsenek is olyan erős jogosítványai a román államelnöknek, mint a franciának, az államfői vízió meghatározza, hogy milyen úton halad tovább Románia. Ez azért is fontos, mert az EU is útkeresési szakaszban van. Nem mindegy, hogy ki kerül a Cotroceni-palotába: az a fő kérdés, hogy az új elnök megtalálja-e azt a négy-öt fontos témát, amivel képes összefogni majd a romániai társadalmat a következő 10-15 évben. 2007-ben lezajlott az uniós csatakozás, de azóta nincsenek közös, a társadalmi szolidaritást erősítő célok – ez volt a Basescu-időszak egyik legfőbb hiányossága. Az erdélyi magyarság szempontjából nyilván az is fontos, hogy milyen egységet, mekkora többséget tudunk felmutatni a mi célkitűzéseinkhez, és ezeket be tudjuk-e vinni azon fontos, kiemelt témák közé, melyek meghatározhatják majd az új államfői ciklust. Ebből a szempontból mindegy, hogy van-e esélye győzni egy magyar politikusnak, azt kell elérni, hogy a mi szavunkra figyeljenek – függetlenül attól is, hogy ellenzékben vagy kormányon van az RMDSZ.

hvg.hu: A közvélemény-kutatások szerint két esélyes jelölt van: Victor Ponta és Klaus Johannis. Melyikük képes inkább új lendületet, víziót adni Romániának?

K. H.: Erre a kérdésre most nagyon nehéz válaszolni. Már csak azért is, mert Johannis programját még nem ismerjük, alig pár tőmondat erejéig szólalt meg. Sajnos viták sem voltak eddig ebben a kampányban. Persze tudom, hogy a kampányok rendszerint nem a programokról szólnak, de azért egy vita hozzásegíthetne ahhoz, hogy a hosszú távú tervekről megtudjunk valamit. Pontáék programjáról talán többet tudunk, de csak azért, mert velük kormányzunk, napi kapcsolatban vagyunk velük.

''Arra számítok, hogy felértékelődik majd Románia szerepe''

Stiller Ákos

Ha fel kéne sorolnom azt a négy-öt témát, amiről az előbb beszéltem, akkor leginkább arra lennék kíváncsi, hogy a vetélytársak mit gondolnak az oktatásról, az egészségügyről, az infrastruktúra fejlesztéséről, a mezőgazdaságról, illetve a többségi-kisebbségi társadalom viszonyáról. A külpolitikában leginkább az atlantista irányvonal megerősítésére lenne szükség. Arra számítok, hogy a fekete-tengeri kijárata miatt is felértékelődik majd Románia szerepe és befelé, az EU felé is kitüntetett szerepet vívhat ki magának.

hvg.hu: A romániai lapok szerint szoros verseny esetén megint az erdélyi magyarokon múlhat, ki ül be a Cotroceni-palotába. Eldőlt már, hogy az RMDSZ ki mellé áll a második fordulóban?

K. H.: Beszélgetünk róla. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezen én magam még nem gondolkodtam. Viszont döntés még nem született. Ráadásul amatőr politikus lennék, ha a választás egyik jelöltjeként egy másik jelölt mellett tenném le a voksom még az első forduló előtt (nevet).

hvg.hu: Mennyire köti meg a kezüket, hogy Ponta a koalíciós partnerük? Rosszul venné ki magát, ha ellene kampányolnának?

K. H.: Nem zárom ki rögtön, hogy ez lesz, de akkor nem kell ragaszkodni a kormányzati pozícióhoz.

hvg.hu: Kilép az RMDSZ a kormányból?

K. H.: Dehogy, nem erről beszélek. Mint mondtam, nincs meg a döntés, ezért nem is akarok semmit sem kizárni. Csak azt próbáltam jelezni, hogy a politikában bármi megtörténhet.