Pintér Sándor tavaly március végén vált meg a biztonsági piacon jelentős társaságnak számító Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt.-től. A milliárdos forgalmú céget a két hónappal korábban, ötmillió forint alaptőkével megalakított Prostasia Zrt. vette meg, amelynek tulajdonosa Kántor Tibor, az APEH volt elnökhelyettese. A tulajdonosváltás a cég ügymenetében nem okozott változást, sőt, a CBSZ szárnyalni kezdett a piacon, és egyre-másra szerezte meg az állami tulajdonú társaságok és közintézmények őrzés-védelmét és takarítását.

Ez azonnal meg is mutatkozott. Közvetlenül az országgyűlési választások előtt - 2010. március 31-én - már az új vezérigazgató írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében a Civil Zrt. végzi a BKV biztonságtechnikai berendezéseinek üzemeltetését, karbantartását, javítását és fejlesztését, 6800 forintos óradíjjal. Egy további kontraktus szerint a CBSZ feladata a bevételek begyűjtése, feldolgozása és bankba szállítása. Mindezeken túl pedig egy másik, szintén március 31-én megkötött szerződés alapján a Civil vehette át a BKV irodaházainak és telephelyeinek a védelmét. Mindezekhez saját emberei már nem voltak elegendőek, mert a CBSZ a két utóbbi munka teljesítéséhez alvállalkozókat vett igénybe.

A kormányváltás után a Civil elsőként az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-vel szerződött. A bank által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Pintér excége tavaly június 18-án 2,8 millió forintért, néhány nappal később 660 ezer forintért, aztán újra az eredeti áron vállalta el az MFB ingatlanok őrzés-védelmi feladatainak ellátását.

Ezt követően, július 9-én, a Magyar Fejlesztési Bank munkatársai a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. munkatársaival vonultak ki a Nemzeti Lóverseny Kft. kőbányai székhelyére az átadás-átvétel lebonyolítására. Az MFB után tavaly augusztus 1-jétől a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nél vetette meg a lábát a társaság. Az MVM akkor azt közölte a hvg.hu-val, hogy Pintér egykori cégét megbízásos pályázaton választották ki, a három társaság közül a legjobbnak ez bizonyult.

Szintén a legkedvezőbb pályázatot adta a Civil tavaly augusztusban a Szerencsejáték Zrt. által kiírt tenderre. A cég két fővárosi és három vidéki ingatlanát 24 emberrel védő Civilnek minden munkanapért 311 ezer forint jár, míg a takarításért napi húszezer forintot számlázhatnak. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnál (KSZF) is úgy találták, hogy a belügyminiszter által alapított és sikerre vitt zrt. a legalkalmasabb a biztonsági feladatok ellátására, ezért a KSZF 40 millió forintos megbízást kötött velük.

Tavaly novemberben újabb közbeszerzésen nyert a belügyér volt vállalkozása: a Terror Háza Múzeum védelmét 134 millió forintért vállalta el. Az ide vezető út nem volt olyan egyszerű. Az első körben, tavaly márciusban kiírt tender ugyanis az országgyűlési választások előtt eredménytelen lett, majd a második körben (immár a választások utén) a vetélytárs által ajánlott 152 millió forintos ár találtatott soknak.

A múzeum ugyan nem, de a következő állami cég, a Magyar Államkincstár (MÁK) szerepel a Civil honlapján feltüntetett referenciák között. A munkához a cég a honvédelmi tárca tulajdonában álló társaságtól, a HM EI Zrt.-től jutott – tudta meg a hvg.hu. Az értesülést a HM EI részéről is megerősítették, ugyanakkor hozzátették: az államkincstár kérésének megfelelően a mintegy tíz meghívott társaság közül esett a választás a Civilre. Azt azonban, hogy mennyi ideig láthatja el a CBSZ a MÁK ingatlanjainak őrzés-védelmét és mennyiért, üzleti titokra hivatkozva nem árulták el a hvg.hu-nak.

Ezeken kívül a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat is csak a Civilben bízik. A vállalkozás által vezetett konzorcium idén februárban nyerte el az önkormányzati ingatlanok őrzését – portaszolgálatot és rendezvények biztosítását, valamint járőrözést. A CBSZ kapcsolata a Baranya megyei székhellyel nem új, a cég jogásza, Szabó Iván ugyanis az új pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. jogi ügyleteinek rendezésében nyújtott segítséget 100 eurós óradíjért.

A biztonsági cégek leváltását tavaly a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője, Nyiri János egyáltalán nem tartotta meglepőnek. Szerinte az őrzés-védelem bizalmi kérdés, amivel a gazdaság összes szereplője tisztában van, maguk a szakmabeli cégek is. Nyiri megjegyezte azt is, hogy a 2002. évi kormányváltás után például „a bank új vezetése nem volt bizalommal a tulajdonában álló Defend Kft. iránt sem, és inkább tönkretette a saját biztonsági cégét, csak hogy mással szerződhessen”.

A Civilnek erre egyelőre biztosan nem kell gondolnia, munkával bőven el van látva. Olyannyira, hogy a szokásos módon, alvállalkozók révén teljesíti vállalásait. Így azonban egy kis zavart okozott például a Kincsem parkban átadás-átvételkor. Mint megtudtuk, akkor a Civil embereinek külső ruházatán a CBSZ felirat volt látható, ingükön viszont a Pajzs vállalkozás neve szerepelt, míg a kitűzőn a Di-Sec neve állt.

Szerettük volna erről megkérdezni Marton Lászlót, a Civil Biztonsági Szolgálat vezérigazgatóját, ám nem értük el. Így arról sem tudtunk faggatózni, hogy mekkora állami összeget jelentenek ezek a megbízások a cég bevételei között. Nyilván erre üzleti titokra hivatkozva nem is válaszolt volna. Pedig akadnak olyan állami cégek, amelyek – miután az adófizetők forintjait költik többek közt őrzés-védelemre – nem is titkolják el a Civillel megkötött szerződésben szereplő összeget.