|
Egyre több hazai település határán látható újabban rovásírásos helységnévtábla: az ország településeinek 4 százalékát, összesen 126 várost és községet jelöltek meg eddig a székely ábécé betűivel. A kevesek által ismert jelrendszer iránt az Alföld közepén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb a kereslet. Arrafelé a települések közel egynegyedében állítottak már fel ilyen, hivatalosan reklámtáblának minősülő közúti „felépítményt”, Jászberénytől Kunszentmártonig, Martfűtől Törökszentmiklósig. A divathullám egyre erőteljesebb Pest, Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, ahol eddig 18, 16 és 11 település csatlakozott a Jobbik által erősen patronált mozgalomhoz. A nemzeti színekkel megrajzolt (a betűk sötétpirosak, a keret sötétzöld) táblákból, amiket jobbról balra kell elvileg olvasni, Bács-Kiskunban és Vas megyében 9-9, Somogyban 7, Csongrádban és Békés megyében 6-6, Zalában pedig 5 helyen található településenként általában két-három darab – tájékoztatták a HVG-t az állami utakat kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél. E cég jóváhagyása szükséges a horganyzott lemezből készült szerkezetek telepítéséhez. A táblaállítási láz csak egy térséget nem ért el Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – legalábbis hivatalosan – még egyetlen ilyen rovásírásos jelzést sem helyeztek el. A XV. századi székely írásjelekkel „rótt” információs felületek 2003-ban kezdtek nagyobb számban feltűnni Székelyföldön. Magyarországon az első ilyen táblát 2007-ben Kunszentmiklóson szerelték fel. A kezdeményezésből 2010-ben csinált mozgalmat itthon a Rovás Alapítvány, melynek támogatásával az első esztendőben nyolc, tavaly viszont már több mint száz táblát állítottak fel országszerte. A rovásírásos helységnévtáblák kitűzéséért egyes településeken valóságos versengés folyik a Jobbik és a Fidesz aktivistái között. Az önkormányzatok vezetői csak egy-két helyen – például Nagykőrösön – hárították el a székely betűs név kitáblázását, miután kiderült, hogy a szöveget maguk a kezdeményezők sem értik. A XIX. század végén megjelent Pallas Lexikon által még „hunn-székely írásnak” nevezett jelrendszert reklámozó kampány nyomot hagyott már Budapesten is. A fővárosban többek között a XIV. és a XVI. kerületben láthatók ma ilyen táblák, az V. kerületben pedig a „city” új főutcáján rovásírással kőbe vésték a Belváros nevet.
