A napokban felmerült, hogy Horvátország akár el is fogathatja Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját az INA-val kapcsolatos vesztegetési ügy miatt. A gyanú szerint a Mol lefizette a horvát döntéshozókat, és cserébe irányítási jogokat kapott a horvát olajvállalatban. A vesztegetési pénz fogadója, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök már börtönbüntetését tölti, a Mol vezetője pedig szeptember 25-ére második alkalommal kapott idézést a horvát ügyészségtől. A Mol eddig minden alkalommal visszautasította a vádakat.

Az idézést megszellőztető horvát napilap szerint, amennyiben gyanúsítottként nem tudják kihallgatni Hernádi Zsoltot, nagyon valószínű, hogy Horvátország elindítja az európai elfogatóparancshoz szükséges eljárást. Ebben az esetben Hernádit a lap szerint letartóztathatják, ha belép bármelyik EU tagállam területére, illetve ez a feltétel már azzal teljesül, hogy Magyarországon tartózkodik.

Mi miatt zajlik a nyomozás?

Mint ismeretes, a horvát ügyészség szerint Ivo Sanader, korábbi horvát miniszterelnök a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró (2,96 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el. Sanader kétszer is találkozott Hernádival: egyszer 2009 májusában a horvát miniszterelnöki hivatalban, illetve egy  videofelvétel tanúsága szerint nem sokkal Sanader kormányfői posztról való távozása után, 2009. júliusban egy zágrábi étteremben, ahol a gyanúsítás szerint megtörténhetett a korrupció. A MOL már többször közölte, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy irányítási jogokat szerezzen az INA felett. A vállalat szerint az ügy a horvátországi politikáról szól.

A héten egyébként a vállalat megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint a MOL nemrég levelet küldött a horvát kormánynak és a gazdasági minisztériumnak, amelyben arra figyelmeztet, hogy kész kétmilliárd kunás (80 milliárd forint) kártérítési keresetet benyújtani a horvát állam ellen, mert ez utóbbi nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát, noha erre még 2009-ben, szerződésben vállalt kötelezettséget. 

Néhány hónap haladékot kaphat

A kérdésben eltér a nemzetközi jogászok véleménye. Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ugyanis annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba – mondta a hvg.hu-nak Valki László nemzetközi jogász, akinek a véleményét Szollár Domokos, a Mol szóvivője ajánlotta a hvg.hu figyelmébe.

Hernádi Zsolt

Túry Gergely

Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az, hogy az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, azt jelenti, hogy bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson. Valki László arra a becslésre, hogy mikor léphet hatályba az egyezmény, nem vállalkozott. Az eddigi tapasztalatok szerint ehhez hónapok kellenek, sőt gyakran egy évnél is több idő telik el. 

El kellene fogni Hernádit?

Van azonban olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Az európai elfogatóparancs kiadását ugyanis az Európai Tanács egy 2002-ben elfogadott kerethatározata szabályozza – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás. A nemzetközi jogász ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy ez alól kibújhat a magyar hatóság, például úgy, ahogyan Írország az ír gázoló ügyében Magyarországgal szemben.

Az utóbbi esetben az ír hatóságok – egyebek mellett – azzal érveltek, hogy a tett elkövetése idején nem volt hatályban a kiadási kötelezettséget biztosító jogszabály, illetve, hogy az azt alkalmazó ír szabály más megfogalmazásokat tartalmazott. Sokak szerint viszont ha egy ilyen manővert sikerülne is végrehajtani a magyar hatóságoknak, a Molra és vezetőjére nem vetne jó fényt, ha Hernádi Zsolt Magyarországon kívüli tagállamba csak a letartóztatást kockáztatva léphetne be.

A 2002-ben elfogadott európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat a korábbi kiadatási rendszer helyébe lépett, és a tagállamok hatóságait 2004-es hatályba lépésétől kötelezte arra, hogy egy kiadatási kérelmet minimális ellenőrzéssel ismerjenek el, ha az egy másik tagállamtól érkezik. A tagállamok emellett továbbra is szabadon alkalmazhatnak és köthetnek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat, amennyiben ezek megkönnyítik vagy tovább egyszerűsítik az átadási eljárásokat. Az említett kerethatározat egyébként nevesíti is azokat a súlyos bűncselekményeket, amelyek esetében mérlegelés nélkül kiadható a keresett személy, és ezek között megtalálható a korrupció, amellyel Hernádit Zsoltot is gyanúsítja a horvát hatóság.

Kende Tamás ugyanakkor egyetértett Valki László értelmezésével. Mint mondta, valóban nem lépett még hatályba a tagállamok közötti jogsegélyegyezmény. Ez az egyezmény egyebek mellett arról szól, hogy egy tagállam közvetlenül küldhet idézést egy másik tagállam polgárának. Amíg ez nem lép hatályba, addig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül küldheti el a horvát ügyészség Hernádi Zsoltnak az idézést. Azonban, amíg a magyar hatóságok nem kézbesítik a Mol elnök-vezérigazgatójának az idézést, addig nem is tud az eljárásról hivatalosan.

Ezen a ponton – az uniós jogsegélyegyezmény hatályba lépésének elmaradása miatt, átmenetileg – felmerül a kérdés, ki lehet-e adni valaki ellen elfogatóparancsot, ha nem maradt távol az eljárástól, hiszen hivatalosan nem is tud róla. Kende Tamás úgy vélekedett, hogy a horvát jog irányadó abban a kérdésben, hogy ilyen esetekben lehetséges lenne-e Horvátországban elfogatóparancs kiadása, és ezután jön az a kérdés, hogy a külföldön tartózkodó személy európai elfogatóparanccsal a horvát hatóságok elé vihető-e. Az európai elfogatóparancs-szabályokból – Kende szerint – az a valószínűbb értelmezés, hogy amíg valakit személyesen nem tájékoztattak az eljárásról, addig kényszerintézkedést sem tudnak alkalmazni ellene az idézésre meg nem jelenés vagy az eljárástól távolmaradás miatt, de elismerte, hogy lehetnek eltérő jogértelmezések. 

Háborús bűnösökre is hivatkozhatnánk?

Kende Tamáshoz hasonlóan vélekedik Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.

A nemzetközi jogász szerint az esetleg lehet a magyar hatóság hivatkozási pontja Hernádi Zsolt kiadatásával szemben, hogy Horvátország éppen az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot szabálytalanul ültette át a saját jogrendszerébe, és csak a 2002 után elkövetett bűnökre alkalmazható (mellyel feltehetően saját háborús bűnökkel gyanúsítható polgárait védi déli szomszédunk). Emiatt az Európai Bizottság már szankciókat, például uniós támogatások felfüggesztését is kilátásba helyezte, ezért Horvátország ígéretet tett a szabály korrekciójára. 

Hoffmann Tamás szerint az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat végrehajtása és a Valki László által említett jogsegélyegyezmény nem függ össze, utóbbi csak egy technikai, procedurális szabály. Ezzel szemben a kerethatározat minden tagállamra vonatkozik, és konkrétan felsorol bűncselekményeket, amelyek esetében mérlegelés nélkül ki kell adni egy személyt – hangsúlyozta Hoffmann Tamás is, és hozzátette, ezen kívül lehetnek hatályban egyezmények, de azok korlátozottabb hatókörrel bírnak.