Gazdaság

Matolcsy megrázó tervei megcsapják a közműcégeket

2012. május 11.

Szabó M. István

Egyelőre mindenki csak találgat, hogyan kell értelmezni Matolcsy György szerdai bejelentését, miszerint jövőre 30 százalékos társasági adót kell fizetniük az energetikai és közműcégeknek. Az biztos csak, hogy kiterjesztik az adózói kört, és több bevételt várnak az államkasszába.

Twitter

Nagy cirkusz lesz akkor, ha a miniszter bejelentése valóban mindenkire vonatkozik az energiaszektorban, és ha ez a 30 százalékos társasági adó a vízműveket és a kommunális szolgáltatókat is ugyanígy terheli - mondta az egyik meghatározó energetikai cég neve elhallgatását kérő szakembere. Ezzel együtt az ő cége is a lehetséges következmények felmérésébe kezdett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője a sajtótájékoztatóján bejelentette: az energiacégeket és közműveket jövőre 30 százalékos társasági adó megfizetésére kötelezik. Matolcsy György mondandójának általános értelmezése az, hogy a korábban kivetett extraadókat egyáltalán nem vezetik ki, csak átcímkézik, és még ennek az árát is rátolják a cégekre.

A miniszter ugyan jelezte: még folytatják az egyeztetéseket, a hvg.hu által megkérdezett energetikai cégek és szervezetek, illetve vízműtársaságok azonban arról sem tudnak, hogy korábban efféle egyeztetések lettek volna.

Talán felszívódik

Jelenleg az energiaszektor cégei háromféle adót fizetnek. Társasági adót, melynek mértéke 500 millió forint adózás előtti nyereség alatt 10 százalék, afölött 19 százalék. Ágazati különadót, melynek adókulcsa ötmilliárd forint árbevétel alatt 0,35 százalék, afölött 1,05 százalék. Valamint a nyereség 8 százalékát elvivő Robin Hood-adót. A fejlesztési miniszter szerdai bejelentéséből nagy valószínűséggel az következik, hogy az ágazati különadó megszűnik, a Robin Hood-adó pedig elveszti különállását és beolvad a társasági adóba.

A 2009-ben bevezetett Robin Hood-adót az energetika iparág szabadpiaci alapokon működő részére, olajkereskedőkre, áram- és gázkereskedőkre vetették ki. A 8 százalékos adó azonban a szabályozott szektorokra - tehát az egyetemes szolgáltatási területen működőkre, melyek jellemzően lakossági fogysztókat láttak el, illetve az elosztókra és szállítókra - nem vonatkozott.

Az energetikai szektort makroszinten is jól ismerő egyik szakember elmondása szerint az új minisztériumi elképzelés a nagy cégeket könnyebb helyzetbe hozza, mert az ágazati különadó kivezetése többet ad majd vissza a nagy forgalmú cégeknek, mint a megemelt szintű, de eredményességet alapul vevő új adó. Ugyanakkor szerinte az is könnyen előfordulhat, hogy éppen ezek a nagy cégek (főként az eneregiaszolgáltatók) az eredményességkimutatás rovására drasztikus mértékű fejlesztésekbe kezdenek. "Például előrehozzák a mérőórák cseréjét és modernizálását, a hálózatok korszerűbbé tételét biztosító beruházásokat, mert az még mindig többet hoz majd nekik, mintha simán befizetik az államkasszába az eredményük majdnem harmadát, és cserébe nem kapnak semmit" - mondta a szakember.

Matolcsy szavaiból lehet az új helyzetre úgy is tekinteni, hogy a Robin Hood-adó is megszűnik. És ezzel egy régi ígéretet vált be a kormány - teljesen váratlanul. 2010 végén ugyanis a korábbi kormányzati fogadkozások ellenére mégsem vették le a Gyurcsány-kormány idején bevezetett Robin Hood-adót a cégek válláról. És még az utóbbi hetekben is azt írták, hogy 2012 végén nemhogy kivezetik, hanem a duplájára emelik, amiből 55 milliárd forint többletbevételt vár a kormány. Erre most esetleg mégis kivezetik, bár erre még senki nem venne mérget. Ugyanakkor a 30 százalékos társasági adót látva nehéz azt állítani, hogy e veszteségért az állam önmagát nem kárpótolja.

Harminc százalék: nehéz értelmezni

Egyáltalán nem világos, hogy 2013-tól az 500 millió forint alatti adózás előtti nyereséget elérő cégek is 30 százalékos kulccsal adóznak-e majd, vagy pedig megmarad a sávos adózás. Ha megmarad, akkor kérdés, hogy mennyire nő az adóterhük ezeknek a cégeknek, ha eddig a tíz százalékos társasági adó mellett 8 százalék volt a Robin Hood-adó. Ha az 500 millió forint fölötti nyereséget elérő cégek esetében a 30 százalékos társasági adóan 11 százalékos emelkedést jelent az egykori Robin Hood-adó integrálása, akkor a félmilliárd forintnál kisebb eredményre képes vállalatoknál az egységes nyereségadó 21 százalékos kulcsú lehet.

A Matolcsy-féle bejelentésből inkább az olvasható ki, hogy a kormányzati elképzelés a 30 százalékos egyetemleges kulcsról szól. Sávokról a miniszter egyelőre nem beszélt. A kisebb nyereségességű cégek csak abban reménykedhetnek, hogy Matolcsy György jelezte: ez ügyben van még tárgyalnivalójuk.

A korábbiakhoz képest azonban ez a 30 százalék nemcsak a mértéke, hanem az adózói kör miatt is változásokat hoz majd. Az elhangzottakból több energetikai cégnél is azt hámozták ki, hogy az adót ezentúl nemcsak az iparág szabadpiaci szereplőivel, hanem például az egyetemes gázszolgáltatókkal, a villamosenergia szektorban a hálózati engedélyes szolgáltatókkal, sőt, a vízközműcégekkel és a kommunális szolgáltatókkal is megfizettetik.

Ezzel két probléma biztosan lesz. Az egyik, hogy az egyetemes szolgáltatók (leegyszerűsítve: a lakosságot gázzal, árammal ellátó cégek) árait az állam eddig azzal az indokkal korlátozta hatóságilag, hogy az árban csak az indokolt költségeket engedi érvényesülni. Ez pedig eleve súlyosan korlátozta a szektor eredményességét. Ha ezt még megfejelik a cégek társasági adójának emelésével, akkor ezeknek a cégeknek az eredményessége tovább romlik.

A másik probléma az, hogy az olyan regionális cégek, mint az E.On, a Mol vagy az RWE nem lesz rest optimalizálni a leányvállalatai között az üzleti eredményét. Hasznot olyan vállalatában mutat ki, ahol kedvezőbb az adókörnyezet. És azokra a fejlesztésekre, melyek elviszik az üzleti eredményét, inkább az anyavállalattól vesz fel tulajdonosi kölcsönt, például a magyar bankok hitelezési áraira hivatkozva. Mindez pedig nem sejtet túl sok jót a költségvetési pluszbevételekre ácsingózó államkasszának.

Elvileg nem terhelik tovább

Mivel az egyetemes szolgáltatók költségeit a Magyar Energia Hivatal (MEH) hagyja jóvá, a cégek elvileg kérhetnék a MEH-nél ennek az adónak valamilyen formában költségként történő elismerését, de ez szinte biztosan nem kap zöld jelzést. Azért nem, mert a hivatal ez ügyben korábban is tartotta magát a szakmailag indokolható költségek vizsgálatához, és kormányzati adóügyi kérdésekben nem foglalt állás. És azért sem, mert a kormányzati kommunikáció nem a cégek, hanem a fogyasztók tehermentesítésére van kihegyezve.

Igaz, annak, hogy a cégek valamilyen mértékben ne háríthassák tovább az adóemelést a fogyasztókra, nincs igazán realitása. Épp a Robin Hood-adó bevezetésekor írták bele a villamosenergia-törvénybe, hogy a végfogyasztókra nem lehet továbbterhelni a pluszterheket, de ezt aztán senki nem vizsgálta, csak fenyegetőzések voltak. A cégektől mindenesetre nem volna meglepő, ha már most azt vizsgálnák, hogy a költségek közé milyen mértékben tudnák mindezeket befésülni.

Definíció kerestetik

Bár biztosan bővül az érintettek köre, az NFM-nek még pontosítania kell, kiknek kell majd az új adót megfizetniük. Jelen pillanatban ugyanis az sem látható, hogy az "egyéb közműszolgáltatói" körbe beletartoznak-e a zömében önkormányzati tulajdonú vízművek, valamint kommunális cégek is. Ha igen, akkor viszont azzal kell számolni, hogy az önkormányzatok zöme erre a bevételkiesésre nincs felkészítve. Most mindenki találgat, számolgat vagy a pontosításokra, egyértelműbbé tételre vár.

"Egyelőre nem értjük pontosan, hogy mire is gondolt a miniszter, lehet, hogy csak bemondott egy körülbelüli számot. Ha a bejelentést az eddigi kormányzati taktika fényében értékeljük, akkor vélhetően annyi történt, hogy ismét mondott egy nagyot, amiből egy-egy ponton lehet majd engedni" - mondta egy energetikai cég magas beosztású szakembere.


EZT MÁR OLVASTA?

Hullámvasutazott a forint »

vissza oldal tetejére


Matolcsy megrázó tervei megcsapják a közműcégeket




  Másolat Önnek

ELÉRHETŐSÉGEINK | NORMÁL NÉZET