Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre kevesebben tanulnak az egyre szegregáltabb közoktatásban, és egyre rosszabb eredményt érnek el – a magyar iskolarendszer súlyos válságtünetei néhány grafikonban.
A köznevelési törvény ötéves évfordulójára adott ki a Civil Közoktatási Platform (CKP) egy rövid helyzetértékelést, illetve egy bővebb szakmai anyagot, Van kiút címmel. Az utóbbi, úgynevezett Kockás Könyvben nem csak a közoktatás alapvető problémáit írják le, hanem vázolják azok lehetséges megoldásait is.
A helyzetértékelésben öt területet mutat be a platform grafikonokkal. Mutatjuk.
Az első gráf azt mutatja, hogy alakult 2011 és 2015 között a közoktatásban tanuló 17 és 18 évesek aránya.
A magyar iskolarendszerben egyre nagyobb a szegregáció, az alábbi ábrán a gettóiskolák (ahol legalább 50 %-os a roma gyerekek aránya) számának alakulását láthatjuk.
Magyarországon már a negyedik évfolyam végére kialakul egy mély teljesítményszakadék a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. Sehol Európában nincs ekkora ez a különbség.
Bár korábbi cikkeinkben részletesebben is beszámoltunk a PISA 2015 vizsgálat eredményeiről, tegyük ide még egyszer azt az aggasztó ábrát, amely a magyar 15 éves gyerekek drasztikus teljesítményromlását mutatja a három vizsgált területen 2003-tól 2015-ig.
Szintén a PISA adatai mutatják, hogy drasztikusan növekedett a kudarcot valló tanulók aránya:
És végül, a központi oktatási költségek GDP-hez viszonyított aránya. Ez nem a CKP helyzetértékelésében, hanem a Kockás Könyvben található. Bár nem lehet mindent kudarcot a kevés pénzre fogni, de azért sok mindent megmagyaráz, hogy az unió országai közül Magyarország fordít a majdnem a legkevesebbet (Romániában és Szlovákiában még kisebb ez az arány) az iskolarendszerére.
